A forgalom zaja, a repülőgépek zúgása, de még a telefon csörgése is összefüggésbe hozható a testünkre gyakorolt negatív hatásokkal. A tudósok még csak most kezdik megérteni, mit is tesz a zaj a testünkkel.
2011-ben a frankfurti repülőtér – az ország legforgalmasabbja – megnyitotta negyedik kifutóját. A bővítés jelentős tiltakozásokat váltott ki, a tüntetők évek óta minden hétfőn visszatértek a repülőtérre hangot adni nem tetszésüknek.
Az új kifutópálya több tucat repülőgépet irányított közvetlenül Thomas Münzel, a Mainzi Egyetemi Orvosi Központ kardiológusának háza fölé. „Éltem az Autobahn és a belvárosi vasúti sínek közelében is” – mondja. „A repülőgépek zaja messze a legbosszantóbb.”
Münzel olvasta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009-es jelentését, amely összekapcsolta a zajt a szívproblémákkal, de az akkori bizonyíték kevés volt. Részben a saját egészsége iránti aggodalom vezérelte, amikor 2011-ben a kutatása középpontjába helyezte az ezzel kapcsolatos további vizsgálatokat.
A nagy zajnak való kitettséget már régóta összefüggésbe hozták a halláskárosodással. De a repülőgépek és az autók zaja túlmutat a fülre gyakorolt hatáson. A közlekedési zajt fő fiziológiai stressz-tényezőként jelölték meg, másodiknak a légszennyezés után. Nagyjából azonos súlyosságúnak ítélik, mint ha például valaki passzívan dohányzik, vagy radonszennyezésnek van kitéve.
Nem csak a hallásra van rossz hatással
Az elmúlt évtizedben egyre több kutatás kapcsolta össze a repülőgépek és a közúti forgalom zaját a számos kardiovaszkuláris betegség fokozott kockázatával.
Becslések szerint Európában és az Egyesült Államokban az emberek nagyjából egyharmada egészségtelen zajszintnek van kitéve, amelyet általában 70–80 decibel körüli értéktől jelölnek. Összehasonlításképpen, a normál beszélgetés általában körülbelül 60 dB, a személygépkocsik és a teherautók 70-90 dB körül mozognak, a szirénák és a repülőgépek pedig elérhetik a 120 dB-t vagy annál többet is.
Számos tanulmány kapcsolja össze az ilyen környezeti zaj krónikus expozícióját a szívvel kapcsolatos problémák fokozott kockázatával. Például a frankfurti repülőtér közelében élő emberek körében akár 7%-kal nagyobb a stroke kockázata, mint a hasonló, de csendesebb környéken élőknek. Ez egy 2018-as tanulmányból derült ki, amely több mint egymillió ember egészségügyi adatait vizsgálta.