Lenin mauzóleum
A híres szovjet vezető holttestét nem adták vissza a földnek, hanem kitartó és nagyon körültekintő munkával bebalzsamozták, és közszemlére tették a Vörös-téren, Moszkvában. Aki azonban azt hinné, hogy könnyű megtekinteni, az nagyon is téved. A testet ugyanis egy gránitból készült épületben helyezték el, melynek látogatása sem volt mindig egyszerű.
Harminc éve, az emberek órákat álltak sorban, hogy egy pillantást vethessenek a nagy hatalmú vezetőre, de megállni nem szabadott, folyamatos lassú séta közben lehetett csak leróni a tiszteletet, ami a friss házasok számára például kötelező volt.
Napóleon
A híres francia császár és hadvezér életéről és tetteiről is rengeteg tény, legenda és elképzelés maradt fent. Könyvek sokasága ad jellemrajzot a hatalom birtokosáról, és tetteinek nagyságáról. A császár nem is hazudtolta meg magát, még a sírjával kapcsolatban sem. Napóleon sem nyugszik ugyanis a földben, koporsója egy emelvényen áll, egy kör alakú szobában.
A vezér úgy tervezte, hogy földi maradványait halála után is meg lehet tekinteni, de nem akárhogyan. A koporsót két szögből lehet körbejárni. A kör alakú terem alsó részén fut egy út, melyen lehetőségünk van képletesen, és szó szerint is feltekinteni az uralkodóra, valamint a terem felső részén lévő folyósón meghajolhatunk a koporsó előtt. Szemből a maradványokat őrző szarkofágot megtekinteni nem lehet.
Newton
A kiemelkedő tehetségű tudós sok munkája nyomán vésődött be az emberek tudatába. A természeti törvényei, a gravitáció felfedezése, vagy a Newtoni távcső, mind olyan dolgok, melyekről biztosan eszünkbe jut a fizika egyik legnagyobb alakja. Sírjának jelentősége mégsem a benne nyugvó nagyszerű teljesítményének köszönhető, hanem egy regényíró fantáziájának.
A méltán híres Da Vinci Kód című műben tűnik fel a Westminster apátságban végső nyugalomra helyezett tudós sírja. A domborművek és feliratok az összeesküvés – elméletek gyártói körében is kiemelkedően híressé tették Newton végső nyughelyét.
Csin Si Huang-ti
A kínai történelem egyik legjelentősebb alakjáról van szó. Az úriember ugyanis nem más, mint a kínai császárság megalapítója, és egyben első tagja. Az birodalom egyesítésén, és a pénz, a mértékegységek és az írásjelek összehangolásán kívül egyik legjelentősebb alkotása, hogy összeköttette az északi barbárok ellen létrehozott falrészeket, ezzel megalkotva a világ egyik leghatalmasabb építményét, a kínai nagy falat.
Sírjában sem éppen a mértékletesség a mérvadó. A kínaiak hite szerint (akárcsak Egyiptomban), az embereknek a haláluk után is szükségük lesz bizonyos dolgokra, melyeket melléjük helyeznek a sírba, ezzel biztosítva azok elérhetőségét a túlvilágon.
Huang-ti császár esetében a gazdag ajándékokon, ékszereken és egyéb csecsebecséken kívül ez egy komplett hadsereget jelentett. Ha azt hinnénk, hogy a piramisok kialakításának művészetét semmi sem közelítheti meg, akkor nagyon meg fogunk döbbenni. Az uralkodó ugyanis nem csak stilizált formában vitte magával hadát a túlvilágra. Az agyaghadsereg figurái 184-197 centiméter magasak, és bizony igencsak sokan vannak.
Kb. 8000 gyalogos 130 harci szekér, melyeket 520 ló vontat, valamint 150 lovas katona mása díszeleg itt. Már magában az is lenyűgöző, ha azt nézzük milyen roppant mennyiségű szobor van jelen a sír körül, hát még ha azt is számításba vesszük, hogy a katonánknak egytől – egyig egyedi arca van.
Királyok völgye
Az Egyiptom középső részén elhelyezkedő terület méltán tett szert arra a népszerűségre, mely a mai napig is övezi. Az ókorban a nagy hatalmú emberek, és a fáraók kedvelt temetkezési helye volt, ennek megfelelően hihetetlen gazdagságú régészeti tárház. A terület a mai napig az egyiptológiai kutatások egyik helyszíne, hiszen még mindig sok felfedezésre váró titkot rejt.
A köztudatba akkor került be megingathatatlanul, amikor Howard Carter 1922-ben felfedezte Tutanhamon sírját. A lelet nem csak azért keltette fel a világsajtó figyelmét, mert a fáraó sírja egyike volt azon keveseknek, melyeket nem fosztottak ki az évezredek során, így hihetetlen gazdagságú kincsestárra bukkantak. Ám volt árnyoldala is a felfedezésnek, mégpedig a fáraó átka, mely azonban egy erősen felfújt történet.
A legenda szerint a sírboltot feltörő 26 személy gyors egymásutánban meghalt, mivel utol érte őket Tutanhamon átka. A valóságban azonban ez az idő nagyon is hosszú volt, és nem éppen átok végzett az érintettekkel, hanem tüdőgyulladás, golyó, vagy éppen az előrehaladott kor.
A közelben található a szintén híres Királynék Völgye is, ahova kezdetben a hercegeket és hercegnőket, valamint a királyi család egyéb tagjait temették, jó néhány főúrral együtt. I. Ramszesz felesége, Sztiré számára is ezt választották nyughelyül, innentől kezdve pedig a nagy királyi hitveseket is ide helyezték örök nyugalomra.
Párizsi katakombák
Párizs a művészetek, a divat és a szerelem városa. Aki van olyan szerencsés, hogy eljut ide, az mindenképpen szánjon egy kis időt, a város alatt húzódó katakombákra is. A 300km hosszú alagútrendszer kezdetben kőbányaként üzemelt, segítségével épülhettek Párizs házai. A 18. században azonban a város rohamosan fejlődni és terjeszkedni kezdett, ám az akkor köztemetőket fel kellett számolni, mivel hatalmas veszélyt jelentettek az innen induló fertőzések az emberekre nézve.
A csontokat azonban nem lehetett csak úgy eldobni, így az egykori, ekkora már nem üzemelő bánya új funkciót kapott. Az itt nyugvó kb. 6 millió ember csontjait szépen elrendezve találjuk, a koponyákat pedig közéjük rakva, hogy kereszt, hol szív formát mintázva azokból. Az alagútrendszer 1867-ben nyílt meg a látogatók előtt, de 2009-ben egy rövid időre bezárt vandalizmus miatt.
Vatikáni nekropolisz
Aki eddig nem ismerte ezt a helyet, azok számára is világossá vált a léte, a híres könyv és film, az Angyalok és démonok nyomán. A műben ide, vagyis a Vatikán alatt elhelyezkedő nekropoliszba rejtik el a hihetetlen erejű bombát, mellyel el akarják törölni a várost a föld színéről. Magába a temetőbe lejutni nem éppen egyszerű, de megéri a sok utánajárás, hiszen különleges élményben lehet részünk.
A rengeteg sír között talán a legismertebb Szent Péteré, amit azonban nem láthatunk. Az eredeti sírjának helye megtekinthető, ám innen kiemelték a maradványokat, és egy nagyobb, a szenthez méltó kamrába temették. A nekropolisz mellett, a völgyben volt a „Vatikán-völgyi cirkusz”, az a hely, ahol a keresztények tömegeit végezték ki, miután Róma leégett. A nekropolisz sokáig rejtve marad a kíváncsi tekintetek előtt, mivel a középkorban tartotta magát az az elképzelés, hogy a szentek maradványai szerencsét, gazdagságot és áldást hoznak, így a sírokat előszeretettel fosztogatták.
A védelmük érdekében a lejáratokat befalazták, így őrizve meg a maradványokat. A nekropolisz megvilágítása különleges lámpákkal történik, mivel a páratartalom nagyon magas, így fennáll a veszélye, hogy az egész terület bepenészedne, tönkretéve ezzel a nyughelyeket.
Kép forrása: Vatikan.va