Azért boldogok, mert sikeresek, vagy azért sikeresek, mert boldogok?
A University of Warwick szerint az, hogy egy nemzet jellemzően mennyire boldog vagy boldogtalan, az ott élők génállományába van kódolva.
A kutatók azt is megállapították, hogy bár a dánok a legboldogabbak, minél közelebb van egy nemzet génállománya a dánokéhoz, annál valószínűbb, hogy ők is boldogok, míg az eltérő génállományú nemzetek a boldogsági listán is hátrébb végeztek.
A frissen publikált kutatás szerint a dánok azért végeznek rendszerint az élmezőnyben, amikor a boldogság mértékét vizsgálják a nemzetek között, mert az itt élő emberek génállományában van egy speciális gén, ami az agyra gyakorol hatást, és általános jó hangulatot, boldogságot stimulál.
Ugyanakkor más nemzetekhez hasonlítva a dánoknál kisebb valószínűséggel fordult elő annak a génnek a jelenléte, ami az elégedetlenség érzését ébreszti fel az agyban.
Dr. Eugenio Proto közgazdász elmondta, az eredmények őket is meglepték, különösen, hogy más összefüggéseket is találtak:
Minél távolabb áll egy nemzet genetikája a dánokétól, annál valószínűbb, hogy alacsonyabb az életszínvonaluk.
Dr. Eugenio Proto
A vizsgálat tehát felveti a kérdést, hogy vajon azért olyan boldogok a dánok, mert magasabb az életszínvonaluk, vagy azért olyan magas az életszínvonaluk, mert boldogok, és pozitívan állnak a problémákhoz?
A kutatók egyébként egy, többek között a depresszió kialakulásáért felelős génmutációt is vizsgáltak a kutatásban részt vevő országok nemzeteinek génállományában, és azt találták, hogy ennek az előfordulása Dániában és Hollandiában a legalacsonyabb.
Öröklődik-e a boldogság?
A kutatás utolsó fázisában a tudósok azt vizsgálták meg, vajon a boldogságra és sikerre való hajlam generációkon keresztül is öröklődik-e?
Hogy kiderüljön, a gének a tengeren túl is aktívak maradnak-e, olyan amerikaiaktól vettek DNS-mintákat, akik az Egyesül Államok adatai szerint is nagyon jól élnek.
Ez után, a DNS-t vizsgálva megpróbálták kideríteni, milyen területről érkezhettek az Amerikában jól teljesítő lakosok ősei.
Az eredmények azt mutatták, hogy a boldogságra való hajlam akkor is megmarad a Dániából, vagy a dánokéhoz hasonló géntartományú nemzetek országaiból érkező amerikaiaknál, ha azok már generációk óta elszakadtak a szülőföldjüktől.
A tudósok szerint messzemenő következtetéseket azért egyelőre nem lehet levonni a vizsgálatokból, azonban elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben a gazdasági, illetve szociológiai vizsgálatokkor majd a genetikai sajátságokat is figyelembe kell venniük az eredményeket értékelő kutatóknak.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!