A viking nő a férje helyébe léphetett
Bár a férfi volt a ház ura, a nő is aktív szerepet játszott az irányításban. A skandináv nőknek teljes jogkörük volt a háztartásban, különösen akkor, amikor férjük épp távol volt. Ha a férfi meghalt, márpedig ez az életmódjukból adódóan bizony könnyen előfordulhatott, a feleség véglegesen átvette a szerepét. Innentől kezdve egyedül vezette a családi gazdaságot vagy a kereskedelmi vállalkozást. A viking kori Skandináviában sok nőt kulcskarikával temettek el, ami azt jelképezi, hogy háztartásvezető volt és hatalommal rendelkezett.
Néhány viking nő különösen magas státuszba került. Az egyik legismertebb közülük Asa úrnő volt, akinek sírja a viking művészet kimagasló remekműve is egyben, egy pompásan feldíszített, 22 méter hosszú luxushajó.
Bár viszonylag kevés történelmi feljegyzés említi a nők szerepét a viking háborúkban, azért bőven van bizonyíték arra, hogy a viking nők nem csak odaadó anyák, hanem elszánt harcosok is voltak. A 8. század közepén mintegy háromszáz nő harcolt a brávelliri csatában. Ők is férfinak öltözve léptek a csatatérre, életük nagy részében a kardforgatás művészetét tökéletesítették és más harci készségek elsajátításának szentelték idejüket.
Harcos szüzek
A legtöbb, amit a viking kor női harcosairól tudunk, irodalmi művekből származik. A „valkűr” néven ismert női harcosok fontos részét képezik az óskandináv irodalomnak. A leírások szerint szárnyas lovakon száguldó gyönyörű védelmező szüzek voltak a valkűrök, akik sisakban, lándzsákkal felfegyverkezve harcoltak. Olvass még a témában
Megértem, hogy nehéz most a férfiaknak – de nem az a válasz, hogy visszaveszik a nők jogait
A legfurcsább és legundorítóbb ételek szerte a világon
Miért a február a legrövidebb hónap? Nem csak azért, mert így jön ki a naptárban
„Nem tudták, hogy az öreg hajléktalan bokszbajnok volt” 10 sztori, amikor rossz emberbe kötöttek bele
