Ítélkezni jó?
Ma, véleményünkkel a bosszúra, a megtorlásra fektetjük a hangsúlyt. A régiek szavajárása az volt, hogy „neki kell megbirkóznia egész életében tettével, lelkiismeretével”.
Ma mindenki kihúzza magát, hogy ő mennyivel átgondoltabban éli életét, mint a többi ember, szinte hiba nélkül – tetten érhető hiba nélkül, egyelőre. Aztán, ha tetten érik a „hibát”, összeomlik minden, segítségre nem számíthat, csak ítélkezésre – ahogy ő is tette.
Arra kellene törekednünk, hogy azok az emberek, akik visszafordíthatatlan „hibát” követtek el, legalább kicsit tudjanak a társadalom felé törleszteni. Lehet, hogy ez „eső után köpönyeg” gondolatmenet, de tudomásul kell vennünk, hogy az élőknek, akár szenvedő alanyok, hozzátartozók, akár bűnösök, tovább kell élni életüket. Olvass még a témában
Méghozzá lehető legjobb tudásuk szerint. Ehhez pedig megbocsátás szükséges, nem ítélkezés. Azt megteszi a bíróság, legjobb tudása, lehetősége szerint.
