Farsangtemetés
A farsangi mulatságok eredetileg azt szolgálták, hogy az emberek elriasszák vele a gonosz szellemeket, boszorkányokat, és egyben megsürgessék a tél végét is. Éppen ezért gyakori volt, hogy beöltöztetett bábukat égettek el, mint minden rossz szimbólumait, és eltemették.
Nem csoda tehát, ha a farsangi időszak végével, Húshagyó kedden a farsangot magát is eltemették: egy tréfás felvonulás keretében a farsangot jelképező utolsó bábut is felgyújtották, vagy vízbe dobták.
Nem csoda tehát, ha a farsangi időszak végével, Húshagyó kedden a farsangot magát is eltemették: egy tréfás felvonulás keretében a farsangot jelképező utolsó bábut is felgyújtották, vagy vízbe dobták.
Kép forrása: devavanya.bekesmegye.com
Cibere vajda és Konc király
Erdélyben több helyen még ma is él az a szokás, miszerint húshagyó kedden, a böjt és a farsang határvonalán egy színdarab keretein belül megküzd egymással Cibere vajda, aki a húsmentes, böjti ételt személyesíti meg, és Konc király, aki pedig a húsokat, zsíros ételeket.
Vízkeresztkor, vagyis a farsang kezdetén Konc király győz, mivel sokat és bármit lehet enni, a böjt kezdetén azonban Konc király visszavonul és átadja a hatalmat Cibere vajdának az előadáson és az emberek asztalain egyaránt.
Vízkeresztkor, vagyis a farsang kezdetén Konc király győz, mivel sokat és bármit lehet enni, a böjt kezdetén azonban Konc király visszavonul és átadja a hatalmat Cibere vajdának az előadáson és az emberek asztalain egyaránt.
Kép forrása: Menasági farsangtemetés WHERE id = erdely.ma
A cikk folytatódik, lapozz!
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.






