Végre egy kisfilm a párkapcsolati erőszakról, ami rávilágít a lényegre

Végre egy kisfilm a párkapcsolati erőszakról, ami rávilágít a lényegre

Címlap / Hírek / Végre egy kisfilm a párkapcsolati erőszakról, ami rávilágít a lényegre

Az utóbbi időben rengeteg művészeti, társadalmi alkotás látott napvilágot, amely a családon belüli erőszakot ítéli el, de a személyes tapasztalatom az, hogy ezek nagyon ritkán néznek a felszín mögé. Az alkotók gyakran elmondják, hogy a bántalmazás rossz dolog, majd megsimogatják a saját buksijukat, hogy milyen helyesen cselekedtek. Sallai Ervin és Nyitrai Márton kisfilmje ezzel szemben rávilágított valamire, amire még mindig nem beszélünk eleget a családon belüli erőszak kapcsán: arra, hogy nem csak az bűnös, aki a pofont adja, hanem mi mindannyian, akik ezt lehetővé tettük.

A kapcsolati erőszak ma is tabutémának számít a társadalomban, a kijárási korlátozások miatt pedig a helyzet – a szakemberek tapasztalatai szerint – a korábbinál is rosszabbra fordult. A bántalmazó kapcsolatokra és a kívülállók felelősségére hívja fel a figyelmet az Összezárva című rövidfilm, amely Nagy Zsolt, Vajda Milán, Kókai Tünde, valamint Takács Nóra Diána közreműködésével szemlélteti, hogyan nézünk félre, ha az ismerősi körünkben tapasztalunk bántalmazó viselkedést – írják sajtóközleményükben az alkotók.

Az Összezárva című rövidfilm olyan társadalmi és magánéleti kérdésre hívja fel a figyelmet, mint hogy: Tényleg jól ismerjük a hozzánk közelállókat? Tudjuk, hogy a barátaink hogyan viselkednek otthon, a zárt ajtók mögött? Tudjuk, hogy kire hogyan hatott a mostani kötelező összezártság? Egyértelmű, hogy kiből tör ki a brutalitás a négy fal között? Tudjuk, hogyan reagálnánk, ha szembesülnénk egy barátunk agressziójával?

A kisfilm azon túl, hogy emlékeztet rá, hogy bántalmazó bárkiből lehet – sőt nagyon sokszor éppen azokból lesz, akikről a környezetük egyáltalán nem is gondolná ezt – a bántalmazást a környezet, a barátok, a társadalom összezárása teszi lehetővé. Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus a filmmel kapcsolatos beszélgetés során elmondta: az első pofonig mindig több lépcső vezet, és az egyik első korlát, ahol a folyamat megállítható, az a patriarchális rendszer elutasítása. Ha nem fogadjuk el, hogy a nőnek a konyhában a helye, ha szóvá tesszük, amikor valaki más kárára, a másik megalázásával, becsmérlésével viccelődik, akkor nem lépünk a következő lépcsőre.

Nagy Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy hisz az egyén felelősségében, például ahogyan nem mesélnek pedofil vicceket, ugyanúgy nem röhögnek a szexista vicceken sem, vagy szóvá teszik, ha valakitől ilyet hallanak, ám szerinte legalább ilyen fontos lenne állami, törvényi szinten segíteni az áldozatokat, ténylegesen büntetni az elkövetőket és lehetőséget biztosítani a gyerekeknek arra, hogy segítséget kérjenek – amikor viszont az iskolapszichológus helyét az iskolaőrség veszi át, a gyerekek számára a segítség elérése egyre lehetetlenebbé válik.

A Sallai Ervin és Nyitrai Márton rendezésében készült Összezárva című kisfilm rávilágít a közöny és az erőszak jeleit észlelők passzivitásának veszélyeire.

„Sajnos sokkal több családban fordul elő erőszak, mint azt gondolnánk. Tudjuk, hogy ez egy létező probléma, de nem foglalkozunk vele eleget: sokszor szemet hunyunk felette, mivel minket úgysem érint, nem a mi dolgunk, nem tudunk mit tenni ellene. Sok esetben pedig a rokoni kapcsolatok gátolják meg, hogy feljelentést tegyünk. Ezzel azonban csak tovább rontunk a helyzeten: beszélni kell róla, hogy segíthessünk; nem szeretném, ha megúsznák az elkövetők a tetteiket”

– mondta Nagy Zsolt színművész.

A társadalom nagy része nem szívesen beszél a kapcsolaton belüli erőszakról.

A férfiak közötti baráti beszélgetésekben pedig talán még ritkább, hogy előkerüljön ez a téma.

„Az a tapasztalatom, hogy mi, férfiak sokkal nehezebben nyílunk meg, ha a magánéletünkről van szó, és sokkal ritkábban beszélünk az érzéseinkről. Nem osztjuk meg másokkal azokat a dolgokat, amik hatással vannak a mindennapjainkra, így a kapcsolati erőszak is ritkábban kerül szóba, pedig fontos téma, hiszen a bántalmazás semmilyen körülmények között nem elfogadható”

– mondta Vajda Milán, az Örkény Színház színművésze – rávilágítva, hogy a film címe nem csupán a kijárási korlátozások miatti összezártságra, hanem a társadalom összezárására is utal. Azok, akik észreveszik a problémát, sokszor nem tudják, mi a helyes lépés vagy nem mernek cselekedni.

„Megnehezíti a helyzetet, hogy mindannyian ugyanabban a félrenéző társadalomban szocializálódtunk, ahol bebújhatunk az “ő életük-ő dolguk” kifogás mögé. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, érdemes azt mérlegelni, hogy mi az, amire automatikusan reagálunk: abban a pillanatban, hogy bántalmazó viselkedés tanúi leszünk, amitől félelmet, tehetetlenséget, haragot élünk meg, dolgunk van vele, mert a részévé váltunk. Mindent, amit ezután teszünk már magunkért is tesszük”

– mondta Bóta Tímea, és hozzátette:

„a barátok, ismerősök kapcsolati erőszak esetén “híd” funkciót tölthetnek be – megtartják/elbírják az áldozatot és elvezethetik a szaksegítséghez. Mivel a bántalmazó kapcsolatban élő számára a bántalmazás sokszor a normális élet részévé válik, a környezetnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy visszajelezzen, hol a határ, ki mit tehet és mit nem, és ezzel elkezdhetik felülírni ezt a normalitást.”

Egy tényleges bántalmazás kapcsán a legtöbb és legjobb, amit tehetünk, ha segítünk az áldozatnak, hogy eljusson a megfelelő segítő szervekig, hiszen ha náluk bekopogtat, már jó kezekben lesz. A legtöbben azonban valószínűleg sokkal gyakrabban találkozunk az erőszak előszobájával, azzal az összekacsintással, a viccekkel, a megjegyzésekkel, amelyek egy olyan társadalmat építenek fel, amely aztán szemet fog hunyni a bántalmazás felett.

„Sokan nem tudják, hogyan reagáljanak erre, és nem is mindig jó megoldás valaki más nevében beszélni. Magamról, a magam nevében viszont minden helyzetben beszélhetek, jelezhetem, hogy nem érzem magam jól attól, amit mondott, engem zavar ez a nézőpont vagy nekem nem tetszik ez a vicc”

– mondja a szakértő.

Az alkotók célja éppen az, hogy a sokkoló filmmel felhívják a figyelmet a párkapcsolati erőszakra, hogy minél többen beszéljenek erről a – sokszor tabunak számító – témáról, és ami a legfontosabb: az érintettek merjenek segítséget kérni. Ezért is tették mindenki számára elérhetővé a teljesen privát kezdeményezésre készült rövidfilmet, amelyet az alábbi linken tekinthetnek meg az érdeklődők.

Az alkotók arra biztatják a bántalmazást elszenvedőket és azokat is, akik kívülről tapasztalják azt, hogy kérjenek segítséget a megfelelő fórumokon:

https://www.segelyszervezet.hu/hu/szemelyestanacsadas

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást