Utcai farsangolás
A beöltözésekkel és a máglyákkal együtt járt az is, hogy az emberek ilyenkor az utcára mentek ünnepelni. Az idő éppen ideális volt a szórakozásra, mivel még nem voltak feladatok a földeken vagy a ház körül, így kihasználták az utolsó időszakot azelőtt, hogy újra elkezdjék az éves mezőgazdasági munkákat.
Így hamarosan hatalmas utcai bálokká, szórakozássá váltak a farsangi rendezvények, amely összehozta a közösséget a rossztól való félelemben és a meleg, valamint a szórakozás iránti vágyban egyaránt.
Így hamarosan hatalmas utcai bálokká, szórakozássá váltak a farsangi rendezvények, amely összehozta a közösséget a rossztól való félelemben és a meleg, valamint a szórakozás iránti vágyban egyaránt.
Fonók
A falusi élet egyik társasági központja a fonó volt. Ide jártak a nők fonni, közben pedig megbeszélték a falu eseményeit, pletykáit. Gyakori volt, hogy a fiatalemberek is ide jártak udvarolni a kiszemelt lányoknak.
Éppen ezért a farsang egyik fontos színhelye is a fonó lett, mivel az ünneplés általában itt kezdődött, és innen vonultak az utcára később. Előtte persze táncoltak, szórakoztak, és egyben a fonási munkák végét is megünnepelték.
Éppen ezért a farsang egyik fontos színhelye is a fonó lett, mivel az ünneplés általában itt kezdődött, és innen vonultak az utcára később. Előtte persze táncoltak, szórakoztak, és egyben a fonási munkák végét is megünnepelték.
Kép forrása: Pesti Napló 1850-1930 ajándék album
A cikk folytatódik, lapozz!
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.






