– Nekem aztán nem kell… Nem kell semmi, ami rá emlékeztet… – mondta a fia mérgesen, majd határozott mozdulatokkal tömködni kezdte a zsákba apja ruháit. – A te helyedben azok után, amit veled művelt, még a fényképeit is elégetném…
– Nem. Azt már nem… 35 évig éltünk együtt, és voltak szép pillanataink is – érvelt az asszony hevesen, majd odébb gördült a tolószékkel.
– Ez az, csak pillanatok voltak… – kacagott fel gúnyosan a fiú, majd megsimogatta édesanyja vállát. – De ezután SOHA többé nem fog bántani.
Olvass még a témában
Nincs többé. Vége. Nem fogja többé bántani. Sem szóval, sem tettel. Vége a rettegésnek. Vége az átvirrasztott éjszakáknak. Meghalt.
