A világ másik végéről is meg tudnak már operálni ezek az orvosok

A világ másik végéről is meg tudnak már operálni ezek az orvosok

Címlap / Életmód / Egészség / A világ másik végéről is meg tudnak már operálni ezek az orvosok

A jelenlegi járvány rávilágított arra, hogy egészségügyi szolgáltatásaink mennyire támaszkodnak a fizikai emberi érintkezésre. Sok műtétet töröltek a Covid-19 terjedésének megállítása érdekében. Ez a döntés jelentős fizikai, mentális és gazdasági következményekkel jár a betegekre, a kórházakra és a társadalomra nézve.

Sok helyen válaszul lehetőség szerint robotokat telepítettek, amelyek speciális műtéteket hajtanak végre. Ezek lehetővé teszik a sebészek számára, hogy biztonságos távolságban maradjanak, és még a betegekkel való kommunikációt is segítik. Ez a tendencia – az orvostudományt átformáló gépek – a szakértők szerint folytatódni fog.

Nadine Hachach-Haram azonban már jóval a Covid-19 megjelenése előtt gondolkodott a műtéti problémákon. Gyerekként a háború sújtotta Libanonban, első kézből volt tanúja annak pusztító hatásának, amelyet a sebészeti ellátás egyenlőtlensége okozhat.

Ma világszerte ötmilliárd embernek nincs hozzáférése biztonságos műtéthez. Többen halnak meg emiatt, mint HIV-ben, maláriában és tbc-ben együttvéve.

A problémára válaszul a Hachach-Haram olyan technológiát hozott létre, amely lehetővé teszi a sebészek számára, hogy gyakorlatilag a világ bármely műtőjében operálhassanak, pusztán táblagép vagy számítógép használatával.

Világon átívelő segítség

A doktornő céljául tűzte ki, hogy csökkentse az egyenlőtlenséget, amit az egészségügyi hozzáférés hiánya okoz. Gyorsan rájött, hogy a jelenleg alkalmazott technológiákkal és módszerekkel ez nem lesz lehetséges. Létrehozta hát a technológiát, amely akár teljes műtős csapatok számára is lehetővé teszi, hogy a műtétekbe számítógépes irányítással, akár egy tabletről vezérelve, a világ másik végéből is bekapcsolódjanak.

Hachach-Haram családja a libanoni háború idején menekült az Egyesült Államokba, és telepedett le Kaliforniában, ahol Hachach-Haram is született. A szülei viszont a háború végén, amikor a doktornő 8-9 éves volt, rövid időre visszatértek Libanonba, hogy a gyerekeik többet tanulhassanak a kultúrájukról. A napsütötte Kaliforniához képest hatalmas változás volt egy háborútól megtépázott országba érkezni. Az itt tapasztaltak motiválták később Hachach-Haramot a technológia kidolgozására.

Cedric Fauntleroy/pexels.com

Olyan módszert akart, amely demokratikus, nem helyhez kötött, nem azon múlik a használata, hogy valaki megengedheti-e magának egy drága eszköz beszerzését.

Az orvosi szoftver ezért a legeldugottabb helyeken is használható. Akár katonai táborokban felállított sátorkórházakban vagy a semmi közepén, ahogyan a legmodernebb, legjobban felszerelt kórházakban is.

A program 2019-es kidolgozásakor Hachach-Haram arra számított, hogy körülbelül 3-5 évre lesz szükség ahhoz, hogy a technológia beépüljön az orvosi gyakorlatba. A COVID járvány hatására azonban mindez szinte egyik napról a másikra történt meg. A szoftver segítségével akár karanténban lévő specialisták is bekapcsolódhattak olyan műtétekbe, amelyeket egyébként nem tudtak volna elvégezni.

Egy 50 éves beteg több műtéten esett át egy komplikált betegség miatt, és sajnos nem jól reagált ezekre, intenzív kezelésre szorult” – meséli az egyik sikertörténetét Hachach-Haram. „A szoftvernek köszönhetően be tudtunk vonni az esetébe egy specialistát. A beteg 4 nap múlva otthon volt, nyáron már a tengerparton napozhatott. A technológiának köszönhetően a páciens, akinek olyan fájdalmai voltak, hogy nem volt már kedve az élethez sem, hamarosan talpra állt, és most boldog, teljes életet él. És ez a páciens az anyukám volt.”

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást