Komoly problémákat okozhat a szervezetben keringő tüskefehérje, ezért megfontolandó a méregtelenítése

Komoly problémákat okozhat a szervezetben keringő tüskefehérje, ezért megfontolandó a méregtelenítése

Címlap / Életmód / Egészség / Komoly problémákat okozhat a szervezetben keringő tüskefehérje, ezért megfontolandó a méregtelenítése / 2. oldal

A közelmúltban meglepetésként érte a kutatókat, hogy a koronavírus fertőzés átélése után, jóval a vírus elpusztulását követően is a szervezetben maradnak a tüskefehérjék, leterhelik az immunrendszert, szaporíttatják magukat és korlátlanul keringhetnek a testünkben.

A kiskapu 

Az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (röviden ACE2) egy olyan enzim, ami a test különböző részein található szervek (szív, vese, epehólyag, belek, herék) sejtjeinek membránjához kapcsolódik. A mi esetünkben ez most azért releváns, mert ezt követően lényegében kaput nyitnak a sejtbe egyes koronavírusok számára, mint például a jelenlegi problémákat okozó SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének is. Ez több szempontból is kellemetlen, egyrészt azért, mert hozzákapcsolódik az ACE2 receptorhoz, a másik oldalról pedig azért, mert az így lefoglalt receptorok nem tudják ellátni a megszokott feladataikat. 

Azok a tüskefehérjék, amelyek a receptort kihasználva rácsimpaszkodnak a sejtfalainkra, és tartósan belakják magukat, ráveszik az immunrendszert a test saját sejtjeinek megtámadására.

A tüskefehérjék kiváltják a vérlemezkék összetapadását, ezáltal fokozódik a vérrögképződés előfordulása. Valamint hozzátapadnak az erek belső falán található ACE2 receptorokhoz, amivel rendellenes vérzéseket váltanak ki. 

Hogyan menthetjük meg akkor az értékes ACE2 receptorainkat? Számos kiváló orvos ajánlja a Streptomyces avermitilis baktérium által termelt makrociklusos laktont, ami a jelek szerint képes kapcsolatba lépni a tüskefehérjék által „megszállt” ACE2 receptorokkal, ez pedig megzavarja a tüskefehérjék kapcsolódását a sejtmembránokhoz. A polifenolok közé tartozó kvercetin (cinkkel együtt való alkalmazása) és a fisetin is jól szerepelt ebben a folyamatban.

Ivan Martynov/istockphoto.com

Egy enzim, mint ultrapontos „lézerkard”

A SARS-CoV-2 S glikoprotein két alegységből áll, amelyből az egyik (S1) elősegíti a vírus kötődését a gazdasejthez, a másik (S2) pedig a vírusmembrán fúziójával kapcsolatban intézkedik. Az egyesülési folyamatban játszik kulcsfontosságú szerepet egy enzim, mégpedig a furin. Az a feladata, hogy a megfelelő helyen hasítsa a fúziót, és a vírus bejusson a sejtbe. Az teszi ezt a koronavírust sokkal fertőzőképesebbé, hogy a tüskefehérje tartalmazza ezt az enzimet. A hasítási hely tehát a folyamat lényeges feltétele, például a vírus tüdősejtekbe való bejutásának megkönnyítésében. 

VIDEO A legnyugodtabb kutyafajták

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»