Sokszor a régóta halogatott, ki nem mondott szavak gyógyítóbb hatással bírhatnak, mint a rengeteg terápia. A legfontosabb, hogy a szavak mögött tartalom is legyen, mert az önmagában kevés, ha csak ismételgetjük egymás után. Amikor megszületett benned az elhatározás, akkor mondd ki hangosan ezeket a mondatokat.
Az Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Melyik csillagjegyhez áramlik a pénz idén ősszel? Ranglista
1/4 Megbocsátok a szüleimnek, mert ők is csak úgy tudnak szeretni, ahogy őket szerették
Minden gyereknek van oka megbocsátani a szüleinek. Akik még gyerekvállalás előtt állnak, ne higgyék, hogy ők lesznek a kivételek, mert amíg emberek vagyunk, addig hibázunk és ebbe beletartozik a gyereknevelés is. Amint meglátjuk a szüleinket emberi valójukban, már nem istenekként tekintünk rájuk és ez a sebezhetőség segíthet a megbocsátásban is.
Meglátva az ő sorsukat, az ő gyerekkorukat, egyre jobban kezdjük megérteni majd a miérteket. Ez nem felmentés tetteik alól, csupán látva a nagyobb képet, képesek leszünk meglátni esendőségüket is, ezáltal pedig azt a kisfiút és kislányt, akiket valaha hasonlóképpen értek traumák. Merthogy mindannyian traumatizáljuk egymást, mi emberek, már csak így működünk.
2/4 A szüleim soha nem tudtak jól szeretni engem!
Hangosan kimondva ezt a mondatot borzasztóan fájdalmas elsőre, de mindenképpen felszabadító. A szülők arra lettek programozva, hogy szeressék és óvják gyerekeiket, ám nagyon kevesen tudnak igazán jól szeretni. Sokan összekeverik ezt az elkényeztetéssel, pedig nem erről van itt szó.
Jól szeretni annyit tesz, hogy elég jól ismered a másikat ahhoz, hogy az ő szeretetnyelvén nyilvánítsd ki érzéseidet és ne úgy, ahogy neked a legkomfortosabb. Márpedig a legtöbb szülő így cselekszik, hiszen ők is kaptak egy mintát a szeretetről és csak ezzel tudnak gazdálkodni. Kivéve persze, ha kellő önismerettel rendelkeznek már egy transzgenerációs minta megtörésére. Ebben az esetben már van remény arra is, hogy jól szeressenek.
A szüleim soha nem tudtak jól szeretni engem!
Hangosan kimondva ezt a mondatot borzasztóan fájdalmas elsőre, de mindenképpen felszabadító. A szülők arra lettek programozva, hogy szeressék és óvják gyerekeiket, ám nagyon kevesen tudnak igazán jól szeretni. Sokan összekeverik ezt az elkényeztetéssel, pedig nem erről van itt szó.
Jól szeretni annyit tesz, hogy elég jól ismered a másikat ahhoz, hogy az ő szeretetnyelvén nyilvánítsd ki érzéseidet és ne úgy, ahogy neked a legkomfortosabb. Márpedig a legtöbb szülő így cselekszik, hiszen ők is kaptak egy mintát a szeretetről és csak ezzel tudnak gazdálkodni. Kivéve persze, ha kellő önismerettel rendelkeznek már egy transzgenerációs minta megtörésére. Ebben az esetben már van remény arra is, hogy jól szeressenek.
3/4 Felnőtt vagyok, már nem hárítom a szüleimre a felelősséget
Az önismereti út első lépcsőfoka a szülők hibáztatása. Nincs ezzel baj, mert ekkor szembesülhetünk legelőször azzal, hogy mennyire nem úgy szerettek, ahogy nekünk a legjobb lett volna, ezáltal érthető a feldúltság. Ez a gyászidőszak jó esetben pár hétig, esetleg hónapig is eltarthat, de utána meg kell állítani ezt a folyamatot, mert valami nagyon rossz irányba is elmozdulhat az önismereti út.
Leginkább a felelősség áthárítása szokott ilyenkor problémát okozni, hiszen sokkal könnyebb mindenért a szülőket okolni, akár még felnőttként is. Ezért állapítják meg sokszor a terapeuták is, hogy legtöbbször sértődött gyerekek ülnek a rendelőjükben és nem felelősségteljes felnőttek. A fenti mondattal már elindulhat egy gyógyító folyamat, nem mellesleg jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy igenis felnőttek vagyunk, ez pedig azzal kezdődik, hogy vállaljuk a tetteink következményét.