Egy második vagy akár egy harmadik nyelv ismerete nyilvánvaló előnyökkel járhat, de időnként a szavak, a nyelvtan és még az akcenzusok is összekeveredhetnek. Ez meglepő dolgokat tárhat fel agyunk működésével kapcsolatban.
A többnyelvű emberek gondolkodásával kapcsolatos kutatások időnként ellentmondásosak. Kiderült belőlük például, hogy amikor egy többnyelvű ember beszélni akar, az általa ismert nyelvek egyszerre lehetnek aktívak, még akkor is, ha csak az egyiket használja éppen. Ezek a nyelvek zavarhatják egymást, például éppen akkor hatolhatnak be a beszédbe, amikor nem számítanak rájuk. Az interferencia pedig nemcsak szókincs-elcsúszásban nyilvánulhat meg, hanem még a nyelvtan vagy az akcentus szintjén is.
Érdekes folyamatok az agyban
„A kutatásból tudjuk, hogy két- vagy többnyelvűként, amikor beszélsz, mindkét nyelv vagy az összes ismert nyelv aktiválódik” – mondja Mathieu Declerck, a brüsszeli Vrije Universiteit tudományos főmunkatársa. „Például, ha francia-angol kétnyelvűként valaki azt szeretné mondani, hogy „kutya”, akkor nem csak a „dog” aktiválódik, hanem a fordítási megfelelője is, tehát a „chien” is.”
Mint ilyen, a beszélőnek rendelkeznie kell valamilyen nyelvszabályozási folyamattal. Ha belegondolunk, figyelemre méltó a két- és többnyelvű beszélők azon képessége, hogy el tudják különíteni a tanult nyelveket. Hogy ezt hogyan teszik, azt általában a gátlás – a nem releváns nyelvek elnyomása – fogalmával magyarázzák. Amikor egy kétnyelvű önkéntest arra kérnek, hogy nevezzen meg egy színt, amely a képernyőn látható az egyik nyelven, majd a következő színt a másik nyelvén, akkor mérhető az elektromos aktivitás kiugrása az agy azon részein, amelyek a nyelvvel és a figyelemmel foglalkoznak.
Mi történik ilyenkor?
Ha azonban ez a vezérlőrendszer „meghibásodik”, behatolások és kimaradások léphetnek fel. Például egy nyelv elégtelen gátlása azt okozhatja, hogy a nyelv „felbukkan” és behatol a beszédbe akkor is, amikor egy másik nyelven kell beszélnie a beszélőnek. Ezt tapasztalják a többnyelvű beszélők, amikor beszéd közben véletlenül felcserélnek szavakat. De például akkor is, ha valaki szól hozzájuk az egyik nyelven, és ők egy másikon válaszolnak. Ez szintén sokat elárul arról, mi történik az agyunkban.
Olyannyira, hogy a nyelvváltási forgatókönyveket gyakran használják a kutatók, hogy többet megtudjanak arról, hogyan irányítják a többnyelvű emberek a nyelveiket. Tamar Gollan, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem pszichiátria professzora évek óta foglalkozik kétnyelvűek nyelvszabályozásával. Kutatásai gyakran vezettek ellentétes megállapításokhoz.
„Szerintem az egyik legkülönlegesebb dolog, amit a kétnyelvűeknél láttunk, amikor nyelveket kevernek, az az, hogy néha úgy tűnik, annyira gátolják a domináns nyelvet, hogy bizonyos kontextusokban lassabban beszélnek”
mondja.
Más szóval, egy többnyelvű ember domináns nyelve bizonyos forgatókönyvekben néha nagyobb hatást érhet el. Például abban a korábban ismertetett színelnevezési feladatban hosszabb ideig tarthat, amíg a résztvevő felidézi egy szín szavát az első nyelvén, amikor a másodikról vált, mint fordítva.
Meglepő eredmények a kétnyelvű embereknél
Gollan egyik kísérletében a spanyol-angol kétnyelvűek nyelvváltási képességeit elemezte úgy, hogy olyan bekezdéseket olvastattak fel nekik, amelyek csak angolul, vagy csak spanyolul voltak, és olyan bekezdéseket, amelyekben véletlenül keverték az angolt és a spanyolt.
Az eredmények megdöbbentőek voltak. Annak ellenére, hogy a szövegek ott voltak előttük, a résztvevők továbbra is hibákat követtek el, amikor hangosan olvastak. Például véletlenül a spanyol „pero” (de) szót mondták az angol „but” szó helyett. Az ilyen típusú hibák szinte kizárólag a vegyes nyelvű bekezdések felolvasásakor fordultak elő, ami szükségessé tette a nyelvek közötti váltást.
Még meglepőbb volt, hogy a behatolási hibák nagy része egyáltalán nem olyan szó volt, amelyet a résztvevők „átugrottak”. A szemkövető technológia használatával Gollan és csapata azt találta, hogy ezek a hibák még akkor is elkövethetők, ha a résztvevők közvetlenül a célszóra néztek.
És annak ellenére, hogy a résztvevők többsége dominánsan beszélt angolul, többet követtek el ilyen intruzív hibákat az angol nyelvű szavaknál, nem pedig a gyengébben beszélt spanyol nyelvben. Ez Gollan magyarázata szerint szinte a nyelvi dominancia megfordítása.