Fiús anyukaként sok olyan helyzettel találkozhat az ember, ami pusztán a nemi különbségekből adódóan is fejtörést okoz, vagy egyszerűen csak váratlanul éri a kezdő anyukát. Ezúttal saját tapasztalataimat osztom meg egy két éves örökmozgó kisfiú anyukájaként.
Fociőrület
A fene gondolná, hogy egy másfél-kétéves fiúgyermek, aki életében nem látott még focimeccset, teljesen magától, bármiféle ráhatás nélkül érdeklődik a futball iránt.
Mikor lemegyünk a játszótérre, az amúgy kedvenc játékok is érdekességüket vesztik, ha a szomszédban a nagyobbak focizni kezdenek. Ilyenkor bizony ott kell hagyni csapot-papot, mászókát, csúszdát, és be kell állnunk focizni – vagy legalábbis áhítattal nézni a többieket.
Szerencsére a már pályán lévő lurkók zsenge koruk ellenére általában nem csak focitudásukat, de magas fokú empatikus készségeiket is megcsillogtatva kedvesen és barátságosan fogadják az én kis csemetémet, aki egyébként még annyira nem érti a foci lényegét, és előszeretettel fogja meg kézzel a labdát vagy dobja el épp az ellenkező irányba, mint kellene.
Mikor lemegyünk a játszótérre, az amúgy kedvenc játékok is érdekességüket vesztik, ha a szomszédban a nagyobbak focizni kezdenek. Ilyenkor bizony ott kell hagyni csapot-papot, mászókát, csúszdát, és be kell állnunk focizni – vagy legalábbis áhítattal nézni a többieket.
Szerencsére a már pályán lévő lurkók zsenge koruk ellenére általában nem csak focitudásukat, de magas fokú empatikus készségeiket is megcsillogtatva kedvesen és barátságosan fogadják az én kis csemetémet, aki egyébként még annyira nem érti a foci lényegét, és előszeretettel fogja meg kézzel a labdát vagy dobja el épp az ellenkező irányba, mint kellene.