Már egészen kicsi korban sejteni lehet, ki lesz a leghangosabb az oviban
Kutatások hosszú sorának eredményei azt sugallják, hogy a temperamentum – vagyis az ember saját reakciómódja az érzelmi környezetére – először 4 hónapos csecsemőkben azonosítható.
Ezt úgy mérik, hogy megmutatnak a csecsemőknek néhány egyszerű játékot, például egy tárgyat, amiről sok játékállat lóg le, és figyelik, hogyan reagálnak. Az egyszerű teszt utánkövetése elég markánsan jelezte, hogy azok a gyerekek, akik a lógó játékokra erős érzelmi reakcióval, látható emocionális túlterheltséggel reagáltak, nagyobb eséllyel váltak szégyenlőssé és félénkké, amikor idősebbek lettek.
A kutatók szerint azok a gyerekek, akik a környezet mindenféle változására érzékenyen reagáltak, és akár egy rutin esemény, például az ajtócsengő vagy egy pelenkacsere is felzaklatta őket, valószínűbb, hogy zárkózottabb gyerekek lesznek, míg azok, akik pozitívan vagy semlegesen reagáltak ezekre a változásokra, óvodás korban nagyobb eséllyel lettek szociálisak, könnyen barátkozóak.
Olvass még a témában
Egy másik vizsgálat arra jutott, hogy a szégyenlős és a szociálisabb óvodás korú gyerekek közötti különbség biológiai úton is megragadható: a 2014-es Barker, Reeb-Sutherland, és Fox-kutatás azt vélelmezi, hogy a szégyenlősségnek biológiai alapjai vannak, és már egészen korai életkorban tetten érhető.
