Igaz történet: Péter csak akkor fog elválni, ha talál valaki mást

Igaz történet: Péter csak akkor fog elválni, ha talál valaki mást

Címlap / Szerelem / Párkapcsolat / Igaz történet: Péter csak akkor fog elválni, ha talál valaki mást

A társfüggés messze nem csak a nők problémája. Ezt több ismerősömnél is jól látom, és nem olyan régen, a barátnőm révén, kicsit közelebbről is betekintést nyerhettem egy társfüggő férfi életébe.

Évek óta kollégák voltak, látásból ismerték is egymást, de a köszönésen túl nem történt köztük semmi. A barátnőmnek (nevezzük most Annának), fel sem tűnt a jelenléte, aminek több oka is volt: a leginkább mérvadó az, hogy boldog családi életet élt a férjével és két, közös gyermekükkel.

Egy közös projekt során azt úgy alakult, hogy együtt kellett dolgozniuk Péterrel, így alkalom nyílt arra, hogy személyesen és az online térben is többször találkozzanak. Annának először nem tűnt fel semmi, ő ugyanis meglehetősen nyitott és kedves személyiség, megszokta, hogy többnyire vele is hasonlóan viselkednek az emberek.

Aztán gyanús lett neki a dolog, amikor Péter egyre sűrűbben küldte az e-maileket. Rövid időn belül nagyon egyértelmű lett a helyzet, az üzenetek egyre személyesebbé váltak, és már nem koncentrálódtak az e-mailes fiókra, vagy éppen a szakmai egyeztetésekre. Azt gondolom, Annának egy kicsit imponált a közeledés, de jól ismerem ahhoz, hogy tudjam, ő egy laza flörtnél többe semmiképpen se menne benne. 

Elkezdett beavatni a történésekbe

Péternek semmilyen információ nem utalt az adatlapján arra, hogy kapcsolatban élne és nem is gondolt erre, hiszen egyértelműen érezte, hogy flörtölni próbál vele. Anna viszont rendszeresen tudatta, hogy bár élvezi a beszélgetéseket és barátként kedveli Pétert, kitart a házassága mellett.

Sokszor visszaterelte a levelezés medrét a hétköznapi témákra. Beszélt neki a kisfiairól, a testvérek közötti vitákról, de természetesen szóba kerültek a hobbik, a munkahelyi kérdések is, mint közös téma. Azt mondta nekem, hogy szívesen beszélget vele, de nem tudja, hogyan tehetné ennél egyértelműbbé, hogy számára ez valóban csak egy kedves, kollegiális viszony, semmi több.

Úgy érezte, Péter rendszeresen figyelmen kívül hagyja ez irányú mondatait. Javasoltam, hogy legyen kicsit távolságtartóbb, mert manapság a kedvességet sokan azzal azonosítják, hogy viszonzásra lelnek az érzelmeik. Így is tett, bár elmondása szerint nem volt könnyű dolga, mert „Péter igazi sármőr”.

Azonban a távolságtartás hatására a férfi gyorsan taktikát váltott: megpróbálta Annát befolyásolni, és arra törekedett, hogy a kapcsolata hiányosságait komoly hibaként, válóokként tüntesse fel.

Márpedig kisebb-nagyobb problémák minden párkapcsolatban adódnak, különösen a nehéz élethelyzetekben – két kisfiút nevelni nem feltétlenül zökkenőmentes.

Péter úgy állította be magát, mint tökéletes és ideális jelölt, szemben Anna férjével, aki „egyértelműen elhanyagolja, és nem becsüli meg, hogy ilyen nő van az oldalán”. Anna persze átlátta a helyzetet, de közben éreztem rajta, hogy elgondolkodik: tényleg baj van a házasságával? Úgy tűnt, Péter nagyon jól kialakított stratégiája egészen működőképes.

Amikor jókor jön a közbelépés

Anna ismét tőlem kért tanácsot. Nekem persze könnyű dolgom volt, hiszen minden érzelemtől mentesen, kívülről szemlélhettem ezt a furcsa „játékot”. Mielőtt érdemben átbeszélhettük volna, a felvázolt problémák valóban nagyok-e, és tényleg tökéletes lehetne-e egy képzeletbeli kapcsolat, Anna ingerült telefonhívást kapott.

Egy nő volt a vonal túl felén, felfokozott idegállapotban, magából kikelve ordított. Úgy érezte, az egész város előtt megalázták, kihasználták, és egyébként is mit képzel magáról, hogy elcsábítja az ő szerelmét.

Mint kiderült, az illető Péter barátnője, akiről hogy, hogy nem, elfelejtett nyilatkozni. A barátnőm megnyugtatta, hogy semmit sem szeretne Pétertől és éppen most értesült arról, hogy nem egyedülálló, majd letette a telefont. Ezután minden kapcsolatot megszakított Péterrel, persze amennyire ezt a körülmények és a közös projekt engedte. 

A társfüggőség jelei
Strelciuc Dumitru/istockphoto.com

Ekkor jött az áldozatszerep

A történtek után Péter sűrű bocsánatkérések közepette, a következő lépcsőfokra lépett a taktikájában. Sajnálkozva mesélte, hogy a barátnője meglehetősen lobbanékony és hirtelenharagú, de egyébként jó ember, csak hát nem teszi boldoggá. Rengeteg a problémájuk, ő, mint férfi, mindent megtesz, hiszen ideális és tökéletes partner, csak erre vevő fél is kellene. Anna azonban már nem érezte úgy, hogy bármilyen szinten a részese szeretne lenni ennek az egésznek.

Végre átlátta, milyen játékot űztek vele, hogyan próbálták manipulálni és tiszta fejjel át tudta gondolni, hogy az ő kapcsolata nagyon is rendben van – szemben másokéval.

A lezárást nagyban segítette a pandémia. Ugyan még mindig voltak közös munkák, de elenyésző mennyiségben, és így természetesen a véletlenszerű találkozások is elmaradtak. Péter társfüggősége azonban továbbra sem szűnt meg.

Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a történet már lassan 2,5 éves, Péter – állítása szerint borzasztó – kapcsolata viszont nemhogy megszűnt: összeházasodtak. Annával úgy gondoljuk, a barátnő válaszút elé állíthatta, de Péter még így sem tudta azt mondani, hogy inkább egyedülálló lesz.

Az irónia az egészben az, hogy a céges fiókba néhány havonta érkezik egy levél, amiben Péter érdeklődik arról, nem romlott-e meg véletlenül Anna házassága, és nem felejti el ecsetelni, hogy ő továbbra sem találja a helyét, és boldogtalan, kész a válásra. Anna viszont félretette minden kedvességét és együttérzését, jó ideje nem válaszol ezekre az üzenetekre.

Egy ideig lelkiismeret furdalása volt és próbált segíteni, bátorította Pétert, hogy beszélje meg a problémáit otthon, vagy, ha ez nem megy, akkor lépjen ki a kapcsolatból, ám ez máig nem történt meg. Valószínűleg még jó ideig nem is fog. Péter csak akkor fog elválni, ha talál valaki mást, vagy ha a barátnője tesz pontot a kapcsolat végére. 

VIDEO 10 ecset, ami nélkül lehet sminkelni, de nem érdemes

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!