Legtöbbször azok nem mernek másokat visszautasítani, akik félnek attól, hogy ettől megorrolnak rájuk. Hogy elkerüljék a kínos szituációkat, inkább elvégzik mások feladatait és teljesítik kéréseit, így a saját dolgaikra nem jut elég idő. Ekkor persze frusztrált és stresszes lesz az illető, egyrészt azért, nem tudja befejezni a munkáját, másrészt úgy érzi, kihasználják. Ami persze így is van, de az, ha tudatosítjuk magunkban, még nem jelenti azt, hogy könnyen változtatni is tudunk a kialakult helyzeten. Ezek az emberek általában önbizalomhiányosak, ezért fontos számukra mások véleménye és az, hogy szeressék őket. Nyájasak és kedvesek mindenkivel szemben, ami nem baj, de tudni kell hol a határ.
A főnök nem egy domináns, határozott személyiség, akkor bizony neki is lelkileg megterhelő a visszautasítás. Való igaz, az alkalmazottnál rosszabb a helyzet, mivel akkor ott az az eshetőség, hogy nem kapja meg, vagy elveszíti az állását.
Persze még az is előfordulhat, hogy akinek nemet mondunk, az megsértődik és kisebb-nagyobb konfliktus alakul ki emiatt. Ha jogosnak érezzük, bátran álljunk ki magunkért, és vállaljuk fel az esetleges vitát, hiszen még így is több tiszteletünk lesz, mintha mindig mindenbe beleegyeznénk és elvégeznénk. Olvass még a témában
Hogyan mondjunk nemet?
