Gyermekkorunk – sőt, talán egész életünk – legmeghatározóbb személye az anya, akinek szavaira mindig emlékezünk. Akkor is, ha bátorító és akkor is, ha bántó, ahogy az alábbi esetekben is.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/10 Munka
A legfontosabb életvezetési tanácsot anyámtól kaptam. Hajlamos vagyok túlhajtani magam, nagyon céltudatos vagyok és egyszer büszkén újságoltam neki, hogy olyan keményen dolgozom, hogy egész évben egyetlen nap szabit sem vettem ki. Erre ő annyit válaszolt: „A halálos ágyán még soha senki nem mondta, hogy életében bárcsak többet dolgozott volna.” Ez felnyitotta a szemem és azóta tudom, hogy nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem pont fordítva.
2/10 Tegyél félre
Ugyan a szüleim házassága – legalábbis amennyire én látom – boldog és kiegyensúlyozott, egyszer anyám azt tanácsolta nekem, hogy mindig legyen félretett pénzem. „Minden hónapban rakj félre, de ne szólj róla senkinek, a férjednek sem. Ha bedurcizol valamiért, tudsz hova menni.” Úgy hívta, a „durci-pénz”.
Tizennégy éves voltam, amikor nagynénémtől megkaptam életem első smink-készletét. Anyám fancsali arccal nézte, ahogy a húga bevezet a sminkelés titkaiba és én kissé ügyetlenül, de annál lelkesebben követem utasításait. Végül elmosolyodott és én megkönnyebbültem, de a következőt mondta: „Hamarabb is engedhettem volna, hogy sminkelj. Olyan arcod van, aminek szüksége van rá.” 45 éves vagyok, de a mai napig hallom a szavait, amikor a tükörbe nézek.