Az ödipális komplexus mítosza
A pszichoanalitikus elméletek szerint Freud az ödipális komplexust mint a gyermekek számára természetes fejlődési fázist nevezte meg, amely során a gyermek ragaszkodást érez az ellentétes nemű szülő iránt. Bár ezt az elméletet azóta sok kritika érte, Freud hangsúlyozta, hogy ezek az érzések tudatalatt hatással lehetnek a partner választására.
Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy ez az elmélet ma már inkább történelmi érdekességként tartható számon, mint pszichológiai tényként.
Öröklött viselkedésminták és a hasonlóság keresése
Gondoltál már arra, hogy miért érzed magad jól egy bizonyos típusú ember társaságában? Olvass még a témában
„Nélkülem lelki roncs” – Miért vágynak jobban a férfiak a szeretetre, mint a nők?
„20 év után elváltunk és amit érzek, az a nagy semmi…” – 10 történet a házasságról: elválás után
Ha tudnád, hogy a barátnődet megcsalja a pasija, elmondanád?
„Éreztem, ahogy kicsúszik…” – Ultraciki menstruációs sztorik
Az evolúciós pszichológiában úgy vélik, hogy a hasonlóság keresése a kapcsolatokban annak az oka, hogy az evolúció során az adaptív viselkedések sikeres túlélést biztosítottak.
Ahogy az emberek vezetéknevüket vagy hovatartozásukat is örökítik, úgy az érzelmi és viselkedési minták is átadódhatnak generációkon keresztül. Ezért fordul elő gyakran, hogy olyan partnert választunk, aki az egyik szülőnkre emlékeztet bennünket, mert ezt tudat alatt már bevált elvárásokkal társítjuk.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
