Az elején természetes, ha minden kaotikusnak tűnik. Sokk, hitetlenség, sírásrohamok, hirtelen jövő düh, aztán újra szomorúság – mintha egy érzelmi hullámvasúton ülnél, amin nincs fék. És ami talán a legfontosabb: ez teljesen normális.
Nincs varázsnap, de van változás
Biztos hallottál már olyan történeteket, hogy “a tizenegyedik napon hirtelen jobban lettem”. Jól hangzik, de az igazság az, hogy nincs egy fix nap, amikor varázsütésre minden rendbe jön. A szakítás feldolgozása inkább lassú, hullámzó folyamat. Lesznek jobb napok és rosszabbak, és néha pont akkor jön a mélypont, amikor azt hitted, már túl vagy rajta.
A pszichológusok szerint a szakítás érzelmileg hasonlít a gyászhoz. Vannak tipikus szakaszai: először jöhet a tagadás (“Ez nem történhet meg!”), aztán a düh (“Hogy tehette ezt velem?”), az alkudozás (“Talán, ha megváltozom…”), a szomorúság, és végül az elfogadás. Csakhogy ezek nem szépen egymás után jönnek, hanem össze-vissza, és gyakran vissza is térnek. Olvass még a témában
„Már az sem elég neki, ha…” – Így tolja ki a pornó az ingerküszöböt
„Ez nekem már nem fér bele” – Ha mindenki a határait védi, ki fog alkalmazkodni?
Túl sokat nyelsz le, vagy azonnal robbansz? Teszteld, mennyire egészséges a konfliktuskezelésed!
Sosem leszek már ugyanaz az ember, mint aki a balesetem előtt voltam
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
