Félelem az ismeretlentől
A mi kapcsolatunk szinte álomszerűen indult. Mindketten imádtuk az utazást, és minden szabadidőnket arra fordítottuk, hogy újabb és újabb helyeket fedezzünk fel közösen. Ez volt a közös nyelvünk, és úgy éreztük, megtaláltuk a közös hullámhosszot. De ismeretlen okból kifolyólag a párom egyre inkább visszavonult a hétköznapok szürkeségébe, és bezárkózott a saját világába a könyveivel és virtuális világával. Az élő, kalandos kapcsolattartásunk helyét átette az otthoni lét, ami egy idő után inkább nyomasztóvá, mintsem izgalmassá vált számomra.
Az utolsó csepp az volt, amikor egy különleges túrára szervezkedtem, de ő egyszerűen elutasította, mondván, nincs kedve részt venni rajta. Akkor döbbentem rá, hogy bár úgy éreztem, egy hajóban evezünk, valójában ő már előre eldöntött, hogy más irányba kanyarodik, én pedig még mindig egyedül ülök a tutaj tetején.
Következő cikkünkEzek kerültek a 2026-os vision boardomra – És ezért tettem fel őketVan egy januári hagyományunk a barátnőimmel, amihez kitartóan ragaszkodunk. Az év elején – amikor még mindenkiben benne van a lendület, és nem kopott ki belőlünk az új évi lelkesedés – összegyűlünk, töltünk magunknak egy pezsgős koktélt, körbevesszük magunkat egy rakat színes magazinnal, majd mindenki ollót ragad, és…Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
