A rossz leheletet a szájon át távozó illékony kénvegyületek okozzák. Igaz-e vajon, hogy fogmosással mindenképpen meg lehet szabadulni tőlük? És az, hogy örökletes problémáról van szó? Mi nem kezeljük tabuként a témát, úgyhogy csokorba szedtük a leggyakoribb tényeket és tévhiteket ezzel kapcsolatban.
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/7 „Az alma és a narancs gondoskodik a kellemesebb leheletről”
Tény. Minél több zöldséget és gyümölcsöt eszel, annál nagyobb esélyed van a természetesen kellemes leheletre.
A háttérben az áll, hogy ezek rengeteg vizet tartalmaznak, ami gondoskodik a száj nedvességtartalmának megőrzéséről.
A szájszag egyik leggyakoribb oka a szájszárazság – ennek hatására ugyanis a lepedékképző baktériumok jobban elszaporodnak, hiszen a nyál feladata lenne elűzni őket.
2/7 „A rossz lehelet tulajdonság, nem betegség”
Tévhit. A szervezet flórája mindenkinél egyéni ugyan, ám semmi sem indokolja, hogy az egészséges szájüreg rossz szagot árasszon. A szájszagnak még orvosi neve is van: halitózis, és kivizsgálást igényel.
Oka lehet fogászati, füll-orr-gégészeti, emésztőszervi vagy légzőszervi, esetleg máj vagy vese eredetű is. Sajnos, mivel tabunak számít, és az ember nem szívesen osztja meg az ezirányú kritikát másokkal, kevesebben fordulnak vele orvoshoz, mint kellene.
3/7 „A fogmosás és a szájvíz megsemmisíti a fokhagyma erejét”
Tévhit. Egyénfüggő, hogy kinek a szervezetében mennyi ideig marad meg a fokhagyma aromája, ám tény, hogy a szájüreg tisztítása nem véd ellene – hiszen a zöldségben lévő anyag az emésztés során bekerül a véráramba, majd a tüdőbe, ahol gáz formájában, a kilégzéssel együtt távozik.
A fogkrém és a szájvíz csupán időlegesen enyhíti a panaszt a teljes kiürülésig.
