Szabad-e viccelni a koronavírussal?

Szabad-e viccelni a koronavírussal?

Címlap / Kikapcsolódás / Szabad-e viccelni a koronavírussal?

A humor, a komédia vagy éppen a stand up mindig is a határok feszegetéséről volt ismert, és hogy meddig számít ez a jó vicc ismérvének, és mikortól válik ízléstelenné, nem mindig könnyű eldönteni. 2020-ban, amikor egy olyan katasztrófával nézünk szembe, amely a legtöbb ma élő ember számára soha nem látott jelenség, jogosan merül fel a kérdés: szabad viccelni a koronavírussal?

Az IUSS Pavia, az olaszországi IUSS Pavia Neurokogníció és Elméleti Szintaxis Központja által végzett új kutatásoknak köszönhetően most már a tudományhoz is fordulhatunk a válaszokért.

A megjelenés előtt álló tanulmány, melyet Dr. Paolo Canal, Dr. Luca Bischetti és Dr. Valentina Bambini írt, a világjárvány idején a COVID-hez kapcsolódó humorra adott válaszokon alapul. Az adatokat 2020 március 18. és március 30. között, két héttel az olaszországi országos lezárás előtt gyűjtötték össze.

Mit gondolnak az emberek a koronahumorról?

A mű felhasználja az egyedülálló helyzetet, amelyet a világjárvány ad a morbid vagy sötét humorhoz. Az egyik vezető szerzőként Dr. Paolo Canal az írja:

„Minden katasztrófa nagyon különböző veszélyeket jelent, amelyek valószínűleg meghatározzák, hogyan tudunk viccelni velük: a szeptember 11-i események és más erőszakos cselekmények esetén a humor könnyen groteszkként vagy tabuként hangzik … De a Covid-19 esetében a veszély lehet folyamatos, de kevésbé intenzív. Sokak vannak, akik nem tapasztaltak személyes veszteségeket, ugyanakkor a vészhelyzet jelentős hatással volt a viselkedésre (a maszk felhelyezése, az üzletbe történő beléptetés stb.) és a társadalmi szokásokra (távolságtartás, otthoni munka), mindenki számára a világon.”

A COVID-19-cel kapcsolatos humor percepciójának megvizsgálására szolgáló tanulmány több mint 1700 résztvevőtől gyűjtött adatokat, olaszországi székhellyel és online toborzással. A résztvevőknek az internetről előre kiválasztott, a koronavírushoz kapcsolódó, illetve nem kapcsolódó vicceket mutattak meg. Mindegyik viccet 7 pontos skálán kellett értékelni az alapján, hogy mennyire találták azt viszolyogtatókan (0 = egyáltalán nem zavaró; 6 = nagyon zavaró), valamint mulatságosnak (0 = egyáltalán nem vicces; 6 = nagyon vicces). A résztvevőktől demográfiai adatokat is gyűjtöttek, illetve egy rövid személyiségtesztet is ki kellett tölteniük.

Az eredmények azt mutatják, hogy míg a COVID és a nem-COVID humor ugyanolyan vicces volt, a COVID vicceket sokkal riasztóbbnak tekintették, még a sötét humor egyéb formáival összehasonlítva is.

simbiothy/depositphotos.com

Ki nevet a sötét vicceken?

A fizikai távolságnak és az észlelt kockázatnak szintén nagy hatása volt. Talán nem meglepő, hogy azok az emberek, akik a fertőzés kockázatát magasabbnak ítélték meg, a vicceket is zavaróbbnak találták. Ám minél távolabb voltak az emberek a fertőzés epicentrumától, annál humorosabbnak találták a COVID-vicceket.

A legkonzisztensebb eredmények annak vizsgálatával kapcsolatosak, hogy ki találta humorosnak a koronavírusos vicceket. Minél optimistább valaki, annál valószínűbb, hogy a sötét humort is viccesnek találja. Ezen túlmenően azok az emberek, akik a humort megküzdési mechanizmusként használják, sokkal inkább élvezték a COVID-del kapcsolatos vicceket.

Az eredményekről beszélve Canal megjegyezte:

„Meglepő, hogy az emberek a Covid-19 vészhelyzet humoros oldalát keresik, és hogy az erre irányuló érzelmi reakciók, különösen az, hogy mennyire zavarónak tartjuk ezeket a vicceket, több tényezőtől függnek, a személyes humor használatától kezdve a veszély fenyegetésének erejéig.”

A kutatás abban is segített, hogy a fekete humor pszichológiáját általánosságban is jobban meg tudjuk érteni. A korábbi munkák szerint a fekete humor értékelése szorosan kapcsolódik az iskolai végzettséghez és az intelligenciához, ugyanis az ilyen viccek feldolgozása több kognitív munkát igényel. Míg a humor más formái a zsigeri, automatikus reakciót képviselik, addig a sötét humor megértése megköveteli a szemantikai ismeretek integrálását.

A mostani tanulmány is rámutat, hogy az iskolai végzettség befolyásolja a morbid humorhoz fűződő viszonyunkat, ugyanakkor Canal rámutat:

„Az iskolai végzettség olyan demográfiai tényező, amely összekapcsolható a magasabb intelligenciával, de összekapcsolható más tényezők összességével is, befolyásolják a sötét humorhoz fűződő érzelmeket: különbségek lehetnek a politikai nézetekben, a társadalmi – gazdasági helyzetben, sőt életkorban is. ”

A mostani eredmények azokat a korábbi tanulmányokat támogatják, melyek úgy találták, hogy a fekete humor élvezete védelmi mechanizmusként szolgálhat a tragikus eseményekhez kapcsolódó negatív érzelmek ellen. A tanulmányban COVID-19 humor élvezete szorosan kapcsolódott az optimizmushoz, noha ok-okozati összefüggést nem tártak fel. És bár a jelenlegi eredmények nem végeztek terápiás méréseket, ez a megállapítás összhangban áll a korábbi kutatásokkal, miszerint a humor megbízható megküzdési mechanizmusként szolgálhat a negatív érzelmek és események kezelésében.

Elle Hughes/pexels.com

Miben segít a fekete humor?

A kutatás szerint a COVID-19 humor élvezete „csökkentheti a negatív érzéseket és enyhítheti a kitörés által kiváltott stresszt”. Ugyanakkor a kutatók hozzáteszik, további munkára lesz szükség a COVID-19 humor terápiás értékének teljes körű feltárása érdekében.

Ahogy Canal megjegyzi:

„Ha valaki képes viccet csinálni egy tragédiából, akkor képes lesz arra, hogy az érzelmeit irányítsa ezzel kapcsolatban. Még a halálra ítélt emberek is viccelődnek saját magukon az utolsó óráikban – ez az úgynevezett akasztófa humor. Vagyis, bár az események menetét a vicc nem változtatja meg, segíthet a hangulatunkon.”

Erre pedig egy világjárvány idején csakugyan szükség van.

VIDEO Így viseled az egyedüllétet, csillagjegyed szerint

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!