Amikor egy film ennyire véletlenszerű és látszólagos okok nélküli fordulatokat mutat be, könnyű elveszni benne, és ami még fontosabb, egyszerűen lehetetlen nem nevetni rajta, így a szórakoztatásért és a nosztalgikus érzésekért mégis gyakran előveszik.
Birdemic: Shock and Terror
A ‘Birdemic: Shock and Terror’ egy olyan film, ami a ‘természet visszavág’ típusú horror történetek sorába tartozik – azonban csak éppen nem a hagyományos horror formájában. Az extrém rossz CGI-effektek és a gyenge cselekményvezetés révén vált nevezetessé. Az élvezeti faktor épp abból adódik, mennyire lehetetlen vállalkozásként élhető meg, hogy komolyan vegyük a film történetét.
Itt a nézők már elvárásokat sem támasztanak a realizmus felé, inkább kiélvezik a káoszt, amelyet a jelenetek rendezetlensége okoz. Ennek köszönhetően a film szórakoztatni tud, még ha annak gyakorlati megvalósítása nem is volt sikeres. Olvass még a témában
Amanda Riley története: a hamis diagnózis, ami megrendítette a világot
Ezek most a világ legjobb gasztrofotói – a lélegzeted is eláll tőlük
5 hazai gyógyfürdő téli hétvégékre – Ha már most eleged van a hajtásból
„Megemelem a boltban a mérleg sarkát, hogy kevesebbet fizessek a zöldségért” – Piti spórolási trükkök, amiket szégyellsz bevallani
Plan 9 from Outer Space
A ‘Plan 9 from Outer Space’ olyan rossz, hogy az események sorozatán keresztül mégis valamilyen különös módon szerethető marad. Az 1959-ben készült alkotás Ed Wood rendezésében vált híressé, vagy inkább hírhedtté, és gyakorlatilag az egyik első film, amit hivatalosan is minden idők legrosszabb mozgóképes alkotásaként tartanak számon.
