Egy 2016-os kutatás szerint az anyák 75 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy közelebb érzi magát valamelyik gyerekéhez, míg az apukáknál ugyanez a szám 70 százalék volt.
Ahogy a mondás tartja, kétféle szülő létezik: olyan, akinek van kedvence és az, aki nem vallja be.
Természetesen elhisszük, hogy a legtöbb szülő egyformán szereti az összes gyerekét és nem bánik velük velük megkülönböztetően, azonban vannak okai annak, ha valamelyikükhöz közelebb érzi magát. Ez gyakran a születési sorrend miatt van, hiszen sokszor vagy a legelső gyerek favorizált, vagy a legfiatalabb a kiskedvenc. Többek között ezért is létezik a „középső gyerek szindróma”.
A gyerek neme szintén számottevő lehet, hiszen az „apa kicsi lánya” és „anya kicsi fia” nem véletlenül gyakori frázisok, ugyanakkor is gyakori, hogy anyuka a kislányát, az apa pedig a fiát részesíti előnyben, mert jobban megértik egymást. A gyerekek kora is meghatározó, hiszen egy tündéri hatévest könnyebb szeretni, mint egy lázadó tinédzsert. Olvass még a témában
Egyéb faktor lehet ebben a kérdésben a szülő személyisége, közös élményeik és habitusuk, hiszen a gyerek visszatükrözi anyja vagy apja saját személyiségének egy részét, legyen az jó vagy rossz.
Nem meglepő, hogy a szülő azzal a gyerekkel szeret több időt tölteni, amelyik mellett sikeresebbnek érzi magát mint anya vagy apa.
Az is előfordul, hogy azért preferált – vagy éppen ellenkezőleg, azért mellőzött – az egyik gyermek, mert a szülőt egy már elhunyt rokonára emlékezteti, például saját szeretett apjára, vagy egy undok nagynénire.
Ahogy a családok is folyamatosan fejlődnek, új tagokkal gyarapodnak és elveszítenek személyeket, a gyerekekkel ápolt kapcsolati dinamika is változhat. Lehet hogy a kicsiként favorizált gyermek – a szülő számára – problémás, elviselhetetlen tini lesz, vagy éppen fordítva, egy rosszcsont gyerekből válik felelősségteljes fiatallá.
A gyerekek megérzik és tisztában vannak vele, melyik szülő melyik testvért szereti jobban és ha ez nagyon feltűnő, vagy a gyerek érzékeny rá, akkor negatív hatása lehet a családra nézve.
Ez megnyilvánulhat komoly testvéri rivalizálásban, rendszeres családi konfliktusban és extrém esetben eredménye lehet az alacsony önbizalom, ivás, drogozás, szorongás és depresszió is.
A mellőzött gyerek a szülő iránti neheztelést a felnőttkorba is átviheti, ezért ha úgy érzed, a te családodban is hasonlóan komoly következményei lehetnek ennek, akkor keress fel egy pszichológust, mielőtt jobban eldurvul a helyzet.
