Miért nem állunk ki magunkért?
Születésünktől kezdve tanuljuk megérteni és értelmezni a körülöttünk lévő világot. A család és a közeli barátok elsődleges szerepet játszanak abban, hogyan látjuk magunkat és hogyan viszonyulunk másokhoz. Ez még felnőttként is befolyásolja az önértékelésünket, hiszen a korai tapasztalatok alapvetően meghatározzák, hogyan fogjuk fel a kritikát vagy éppen a dicséretet.
Azért fogadjuk el a megjegyzéseket, mert szerves részét képezik a társas érintkezésnek, és gyakran nem is tudatosul bennünk, hogy milyen hatással vannak ránk. A megszokás ereje, valamint a mások elismerése iránti vágy arra ösztönöz bennünket, hogy még a bántó szavakat is az önképünk részévé tegyük, hiszen így reméljük, hogy beilleszkedhetünk a közösségbe.
