Dosztojevszkij imádta, Nagy Katalin rajongott érte, és Szófia Tolsztoja, Tolsztoj felesége is sokat készítette. A pasztilla egykoron az orosz desszertek kvintesszenciája volt.
A 19. századi Oroszországban az arisztokrácia szinte elmaradhatatlan nassolnivalója volt az úgynevezett pasztilla, amit tea mellé fogyasztottak.
Ez a nem túl bonyolult – bár időigényes – recept az alma zamatos, fanyarkás ízét zárja a könnyed, légies, mégis ragacsos pillecukor formájába.
A pasztilla bizonyosan egy többszáz éves recept, bár keletkezésének pontos körülményei nem ismertek. Annyi bizonyos, hogy eredetileg is valamilyen gyümölcsből készítették méz hozzáadásával, és kemencében szárítva. A neve valószínűleg a szláv postel szóból származik, ami ágyat jelent, és arra utalhat, hogy az édesség egy puha, bolyhos halom benyomását keltette – akár egy dunyha vagy egy tollpárna – egy, a szárításához használt fakeretben.
A pasztilla valahol félúton van a pillecukor és a habcsók között, és mivel utóbbihoz hasonlóan nem is igazán sütni, mintsem szárítani kell, jó pár óráig menni fog miatta a sütő. Maga a recept azonban minimális hozzávalót és munkát igényel, az elkészült édességet pedig hetekig majszolhatod, így, ha érdekelnek a klasszikus édességek, mindenképpen megéri kipróbálni.
Hozzávalók 8-10 szelet pasztillához:
- 6 nagy alma (példáil Granny Smith)
- ¾ csésze kristálycukor
- 2 tojásfehérje
- porcukor a szóráshoz
Elkészítés:
- Melegítsd elő a sütőt 180 fokra. Mosd meg az almákat, és tedd őket egy lapos, tűzálló tálba, amelynek alján körülbelül fél centi magasságig víz van. Ezután süsd az almákat egy órán át, vagy amíg aranyszínűek lesznek, és elkezdenek ráncosodni, összeesni.
- Vedd ki az almákat a sütőből, és hagyd őket teljesen kihűlni. Távoíltsd el az almák héját és magházát, a gyümölcshúst törd össze, majd egy turmixgép segítségével dolgozd teljesen sima pürévé.
- Tedd a pürét, a tojásfehérjét és a kristálycukrot az álló mixer táljába (vagy vedd elő a kézi mixert és a legnagyobb keverőtáladat, amid csak van). A keveréket verd 10 percen keresztül, közben időnként kapard le a masszát az edény oldaláról.
- Egy mélyebb tepsit bélelj ki sütőpapírral úgy, hogy az oldala is be legyen fedve.
- Állítsd le a mixert, ha a tál megtelik csillogó, sűrű, fehér habbal, aminek a térfogata körülbelül négyszerese az eredeti masszának. A habot ekkor kapard bele a tepsibe, körülbelül másfél csészényit viszont tegyél félre a hűtőben.
- A tepsibe került habot egyenletesen oszlasd el és süsd 4-6 órán keresztül. A pasztillának száraz tapintásúnak kell lennie, és elég szilárdnak ahhoz, hogy egy egész lapként felvehető legyen, anélkül, hogy különösebben lötyögne. Ha nem ilyennek néz ki, tedd még vissza a sütőbe.
- Amikor elkészült, vedd ki a pasztillát a sütőből, és hagyd teljesen kihűlni, mielőtt lehúzod róla a sütőpapírt.
- Egy forró vízbe mártott késsel vágd a pasztillát három egyforma darabra. A félretett pürét ragasztónak használva ragd egymásra a három darabot.
- Ezután egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezve még egyszer, másfél órára tedd vissza a pasztillát a sütőbe. Miután meggyőződtél róla, hogy minden réteg összeforrt, vedd ki a sütőből, és hagyd kihűlni a süteményt.
- Amikor a pasztilla kihűlt, hintsd be az egészet porcukorral, és óvatosan vágd fel. Hagyományosan tea mellé fogyasztják, és zárt edényben hetekig is eláll.