A reggeli cigi a legkárosabb: 7 megdöbbentő tény, amit mindenkinek tudnia kellene a dohányzásról!

A reggeli cigi a legkárosabb: 7 megdöbbentő tény, amit mindenkinek tudnia kellene a dohányzásról!

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / A reggeli cigi a legkárosabb: 7 megdöbbentő tény, amit mindenkinek tudnia kellene a dohányzásról!

Felnőtt emberként mindenki maga rendelkezik a saját teste fölött, így az is mindenkinek az egyéni döntése, hogy rágyújt-e egy cigarettára, vagy sem. Ettől függetlenül azonban nem árt tisztában lenned néhány dologgal, hiszen csakis így hozhatsz megalapozott és felelős döntéseket. Az alábbi tényeket talán eddig nem is ismerted.

Az első cigi a legkárosabb

A Pennsylvaniai Állami Egyetem egy friss tanulmánya szerint az ébredés után azonnal rágyújtók szervezetében sokkal magasabb értékben mutatható ki az NNL nevű, rákkeltő vegyület, mint azok körében, akik legalább egy fél órát vártak ébredés után az első cigarettával.
A magasabb érték valószínűleg a bioritmussal van összefüggésben, mindenesetre a tudósok azt javasolják, hogy reggelente várj 30 percet, mielőtt rágyújtanál – ez a cigi sem lesz persze egészséges, de még mindig kevésbé káros, mintha azonnal elszívnád.

A valódi rákkeltő

Azt mindenki tudja, hogy a cigarettafüst tele van rákkeltő anyagokkal, de a tudósok nemrég azt is kiderítették, hogy a cigaretta maga is radioaktív: a polónium-210 nevű anyagot a dohánylevelek a környezetből szívják magukba, és a radioaktív részecskék megtalálhatóak a forgalomba kerülő cigarettákon is, így elszívás közben a környezetbe és a tüdőbe kerülnek.

Harmadlagos füst

A másodlagos füst fogalma valószínűleg nem ismeretlen a számodra, ez az, amit a passzív dohányosok beszívnak. A Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport 2009-ben alkotta meg a harmadlagos füst fogalmát: ez tulajdonképpen az a lerakódás, ami a dohányos környezetében, az általa használt tárgyakon, a ruháján és a bőrén keletkezik, és még a cigaretta elszívása után is sokáig ottmarad.
A kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy ennek a veszélynek elsősorban a kisgyerekek vannak kitéve, akik például ölbe véve közvetlenül érintkeznek a dohányos ruháján keletkező lerakódással.

Miért olyan nehéz leszokni a nikotinról?

A nikotin a központi idegrendszerre hat, gyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, rövid távon úgy hat, mint amikor valami pozitív élmény hatására endorfin szabadul fel a testedben.

Csakhogy a nikotin az egyik legerősebb addiktív szer, éppen ezért olyan nehéz leszokni róla.
A függőség kialakulásával a nikotin keltette kellemes érzés elmúlik, hiánya viszont kellemetlenségeket okoz. A nikotin a központi idegrendszerben okoz elváltozásokat, ezért is olyan nehéz leszokni róla- bár szerencsére korántsem lehetetlen.

A mentolos cigi még rosszabb?

Sokan biztatják magukat azzal, hogy a mentolos vagy light cigaretta kevésbé káros, ez azonban nem igaz. Kutatások kimutatták, hogy a hagyományos és light cigaretta károsanyag-tartalma között a különbség annyira minimális, hogy az csak a műszerek számára érzékelhető, az emberi testnek nem igazán.
Ami pedig a mentolos cigarettát illeti: hatása éppen olyan káros, mint a normál cigarettának, csak éppen a mentol lágyítja a cigaretta keserű, karcos ízét, ezért a fiatalok körében sokkal népszerűbb, és a kellemesebb íz hatására a kezdő dohányosok is hamarabb rászoknak a cigarettára.

Mi a helyzet az e-cigarettával?

Bár a kátrány és a nikotin az e-cigarettából valóban nem kerül a környezetbe, a WHO közleményben tiltakozott az ellen, hogy a gyártók a dohányzás egészséges alternatívájaként kívánják beállítani az elektromos cigarettát.
A dohányzó szervezetébe ugyanis a káros anyagok ugyanúgy bekerülnek, ráadásul, mivel egy viszonylag új termékről van szó, a szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásról sincsenek még pontos ismereteink.

Évente 4 millióan halnak meg miatta

A WHO felmérése szerint a föld lakosságának körülbelül egyharmada dohányzik, a rossz szokás jellemzően a férfiak körében elterjedtebb, de a nők jelentős részét is érinti.
Évente körülbelül 4 millióan halnak meg a nikotinfüggéssel kapcsolatba hozható betegségekben, és bár egyre több a felvilágosító kampány, az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ez a szám 2030-ra elérheti az évi 10 milliót is.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást