„Rákos, de vagyok!”
– A blogodban indítványoztad, hogy a „rák” szót le kéne cserélni. Azóta is maradt RDB, vagy kitaláltál helyette valamit?
– Sajnos még nem találtam jobbat. Időnként még én is frászt kapok, amikor valakinek azt kell mondanom, hogy rákos vagyok. Mert az vagyok. Mondogathatnám, hogy nem, de sajnos én nem érzem úgy, hogy ennyivel le van zárva a dolog. Rosszak a tapasztalataim. Eddig ahányszor ünnepeltünk, utána mindig rossz jött.
Azt hiszem, babonából sem mondom, hogy meggyógyultam. Majd ha túlélem a megajánlott időt. Persze, nem úgy értem, hogy a nap huszonnégy órájában szenvedek és mondogatom, hogy rákos vagyok. Végig igyekeztem úgy élni, hogy ne tegyem magam tönkre – csak éppen tisztában vagyok vele, hogy a dolgok máshogy állnak, mint eddig. Az elején inkább kerültem is, hogy valakinek el kelljen mondani, mert nem akartam, hogy a reakciójuk tegyen beteggé. Olvass még a témában
De hát tulajdonképpen még mindig jobb, hogy „rákos, de vagyok”… lehetne rosszabb is, nem?
