A legnagyobb veszély ebben az, hogy a pszichológiai nyelvezet tekintélyt sugall. Ha valaki magabiztosan használja ezeket a kifejezéseket, könnyen hihetjük azt, hogy tényleg ért hozzá. Akkor is, ha valójában csak néhány könyvet olvasott, vagy videókat nézett.
Az érzelmileg terhelt helyzetekben pedig – mint egy munkahelyi vita vagy egy párkapcsolati nehézség. Még nehezebb tisztán látni, főleg ha az ember épp bizonytalan vagy sérülékeny. És ezekben a helyzetekben éppen azok a határok mosódhatnak el, amiknek a meghúzása a pszichológia szerint az egyik legfontosabb alapja a jólétünknek.
Fontos felismerni, hogy a pszichológia célja elsősorban az önismeret fejlesztése, nem pedig mások diagnosztizálása. A terápiás eszközök és fogalmak csak szakértői kezekben működnek biztonságosan – laikusként könnyű velük visszaélni, akár akaratlanul is. Ráadásul, ha mi magunk is érintettek vagyunk egy konfliktusban, aligha tudunk objektíven rálátni a másik működésére. Ilyenkor sokkal célravezetőbb egy független, külső szakértő – például mediátor vagy terapeuta – segítségét kérni. Olvass még a témában
És ami talán a legfontosabb: ha egy helyzetben szeretnénk megértetni magunkat vagy megérteni a másikat, próbáljunk meg egyszerűen, emberien kommunikálni. A divatos pszichológiai kifejezések helyett mondjuk el, mit érzünk, mire lenne szükségünk, vagy mi esett rosszul. A valódi párbeszéd ugyanis nem szakzsargonból, hanem őszinte szavakból születik.
