A barátainkban a végletekig megbízunk, hiszen minden titkunkat bátran rájuk bízhatjuk. Egy igaz barát soha nem támad hátba, megőrzi mindazt, amit tud rólunk és elmondunk neki, és jóban-rosszban támaszkodhatunk és számíthatunk rá. Kivéve, ha a hátunk mögött kibeszél minket és pletykál rólunk. Vajon meddig normális egy barát kibeszélése, és mikor csap át a pletyka rosszindulatú cselszövéssé?
Mindenkinek megvan a maga baráti köre. Ki több, ki kevesebb igaz baráttal rendelkezik, de azt azért mindegyikünk elmondhatja magáról, hogy remélhetőleg legalább egy igaz barátja van széles e világon. A barátság nem csak a szép dolgokról és a habos-babos viszonyról szól azonban, hiszen egy igaz barát attól igaz, hogy megmondja, ha valamit rosszul csinálunk, vagy rossz útra tértünk. Hasznos tanácsaival, segítő hozzáállásával és támogató magatartásával minden helyzetben mellettünk van – legyen éppen jó véleménye vagy számunkra kellemetlen, őszinte megjegyzése. És persze ezt a véleményt elmondhatja másoknak is, hiszen miért is ne tehetné? A nagyon nem mindegy az az, hogy ezt a hátunk mögött teszi vagy velünk is közli.
Ám van egy pont, amikor a természetes véleménynyilvánítás átcsap már pletykálkodássá és rosszindulatú fecsegéssé, ami után a baráti viszony igencsak megkérdőjelezhetővé válik, hiszen a pletyka egy idő után átlép egy egészséges határvonalat, a bizalom pedig ezáltal egyértelműen megtörik a másik irányába. Jogosan merül fel a kérdés mindenkiben, meddig normális pletykálni a másikról, már ha a pletyka jó dolognak számít?
Pozitív pletyka, negatív pletyka
A pletyka tulajdonképpen az, amikor személyes információkat cserél az ember valakivel egy harmadik félről, aki éppen nincs jelen. Szakértők szerint, ha valakit a jó érdekében beszélünk ki, és tanácsot kérünk a hogyan-továbbal kapcsolatban, az nem számít igazi pletykának. Tehát, ha valakiért aggódunk, ezért a helyzet orvoslása érdekében tanácsot kérünk egy harmadik féltől, hogy támogassuk a barátunkat valamiben, és a tanácskérést cselekvés is követi, tehát megfogadjuk a kapott instrukciókat, nem beszélhetünk pletykálkodásról.
A Human Nature 2021-ben végzett tanulmánya megállapította, hogy azok az emberek, akik a barátjukhoz gyengébben kötődnek, nagyobb valószínűséggel terjesztenek negatív pletykákat vagy válnak rossz szóbeszéd alanyává. A barátokkal való szoros és mély kapcsolat pozitív pletykálkodással jár, ami a szakértők szerint szintén problémás lehet.
Miért olyan káros a pletyka?
A pletykában általában három fél az érintett: a pletykálkodó, az, akiről valamit állítanak és a harmadik fél, akinek mindezt elmondják. Hogyha rossz dolgokat mondunk a másikról, a pletyka-háromszög minden érintettje valamilyen módon sérül és elveszítheti egymásba vetett bizalmát. Szakértők szerint akkor is ártalmas a pletyka, ha a harmadik fél nem tud arról, hogy róla beszélnek.
Pszichológiailag kimutatott tény, hogy az ember társas lény, és nagyon élvezi, ha olyan dolgokat tud valakiről, amit más nem. Az agy jutalmazó rendszere aktív a pletyka közben, és olyan érzéseket küld, melyek ahhoz hasonlóak, mint amikor valami jót csinálunk, ami örömet okoz.
Kapcsolódó cikkek
„A pletykának több oka is lehet, de a leggyakoribb, amikor szeretnénk valakivel elkerülni a szemtől-szemben történő kommunikációt vagy el akarjuk terelni valamiért magunkról a figyelmet. Persze van, aki csak kedvtelésből, szórakozásból terjeszt másokról dolgokat” – mondja Dr. Brianna Paruolo, mentális egészségügyi tanácsadó, aki szerint manapság egyre többen úgy oldjuk meg a problémáinkat, hogy másra zúdítjuk a negativitást, kibeszélve egy másik embert, ahelyett, hogy közvetlenül beszélnénk az illetővel, ha valami problémánk van vele.
Pletykálkodás közben az agy nagyban működik
A pletykálásban nagyon sok régiója működik az agyunknak. Az elülső halántéklebeny koordinálja és értékeli a szóbeszédet terjesztőre vonatkozó információkat pl. a nevét és a személyiségjegyeit. A fasciculus segít megérteni és realizálni a hallottakat, az amygdala pedig segít megítélni, hogy a pletyka igaz-e vagy sem, és szabályozza érzelmeinket és motivációnkat a tovább terjesztés folyamatában.
„Gyakran az, amit megosztanak velünk pletyka gyanánt, azt tükrözi, hogyan érzi magát a másik legbelül” – állítja a szakember. Az alapvető különbség a jó és rossz pletyka között az, ahogyan az emberek felhasználják az információkat.
Mit tegyünk?
Szakértők szerint, ha kibeszélünk valakit, és szeretnénk vezekelni a bűneinkért, néhány gondolattal segíthetünk a helyzeten, és remélhetőleg visszaszerezzük a másik bizalmát. Mindig kérjünk bocsánatot a másiktól, amiért pletykáltunk róla és vállaljunk felelősséget a tetteinkért. Legyünk őszinték a másikhoz (és önmagunkhoz is), mondjuk el, miért mondtunk bizonyos dolgokat a másik háta mögött. Ezen kívül nagyon fontos, hogy hagyjunk teret a másiknak, és legfőképpen adjunk időt, hogy dühös legyen ránk, illetve feldolgozza a történteket.
És íme néhány egyszerű, ám annál őszintébb mondat, amit mondhatunk a másiknak, ha csúnyán kibeszéltük:
- Tudom, hogy rosszat tettem azzal, hogy kibeszéltelek, köszönöm neked, hogy elszámoltattál
- Bevallom, nem gondoltam rád és nem jutottál eszembe, mielőtt kimondtam a szavakat másnak
- Rossz vagyok a titkok megőrzésében, de dolgozom a dolgon
- Megértem, ha egy ideig nem fogsz bennem megbízni
Nyitókép: dikushin/istockphoto.com