A C-vitamin története
1912-ben igazolták tengerimalacokon, hogy a skorbut egy hiánybetegség. 1920-ban nevezték el C-vitaminnak azt az anyagot, melynek csak hiányával voltak tisztában. Szent-Györgyi Albert rátalált egy ismeretlen eredetű anyagra a mellékvesében, 1928-ban hexuronsavnak nevezte el majd Szegeden kivonta ezt az anyagot a pirospaprikából. 1932-ben azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal – egymástól függetlenül – Szent-Györgyi és Tillmans.
Szegeden dolgozták ki a C-vitamin gyártás módszerét, majd 1936-ban Reichstein és Grüssner kidolgozta a gazdaságosan előállítható C-vitamin szintézist, mely a mai napig használatos – D-glükózból, azaz cukorból a legolcsóbb előállítani.
Szegeden dolgozták ki a C-vitamin gyártás módszerét, majd 1936-ban Reichstein és Grüssner kidolgozta a gazdaságosan előállítható C-vitamin szintézist, mely a mai napig használatos – D-glükózból, azaz cukorból a legolcsóbb előállítani.
A C-vitamin talán az egyetlen olyan anyag, melynek szedése annyi előnnyel jár, hogy felsorolni is nehéz. Eme paraméterek szerint valóban csodaszer. Az aktuális divatirányzatok szerint mindig felcímkézzünk valamit ezzel a jelzővel, csak az unalmasságig emlegetett C-vitamint nem. Pedig megérdemelné…
