Sosem késő elkezdeni olvasni
Az empátia egy nagyon nehezen mérhető tulajdonság, nehéz ok-okozati összefüggéseket feltárni általa. A kutatók megemlítetik például azt a nehézséget, hogy nem könnyű eldönteni, azok olvasnak-e szépirodalmat szívesen, akik eleve empatikusabbak másoknál, vagy azért lesznek empatikusabbak a résztvevők, mert kellő mennyiségű szépirodalmat olvastak a korábbiakban.
A mostani kutatás alapján úgy tűnik, a korábbi tapasztalások nem igazán vannak összefüggésben az olvasásélménnyel. Bárkinek érdemes elkezdenie a szépirodalmat, aki fejlesztené az empatikus képességeit.
A kutatás azt találta, hogy társadalmilag minél inkább azonosulni tudunk az olvasottakkal, a szereplőkkel, annál inkább képessé válunk az érzelmi változásaik átélésére.
Olvass még a témában
Ugyanakkor a fikció útján történő átadás lehetővé teszi az érzelmek megosztását olyan személyekkel is, akik társadalmilag távol vannak az olvasótól. Ez pedig potenciálisan pozitív hatással lehet a segítő magatartásra a valóságban.
A tanulmány feltárta, hogy az empátia és a segítő hajlam között összefüggések fedezhetőek fel, valamint hogy a szépirodalom olvasása kapcsolódik a kognitív és az affektív empátiához egyaránt. A fikciók a kognitív empátiát, míg a történetek közvetlen megtapasztalása az affektív empátiát fejlesztik.
Az egyértelmű konklúzió tehát az, hogy az olvasott történetek jóval túlmutatnak a fantázián és a fikciós művek szorosan összefüggnek az érzelmi intelligenciánkkal.
Összekapcsolódnak azzal, miként értjük meg a valóságban mások nézőpontját, mennyire érzünk együtt velük és egyúttal milyen mértékben tudjuk növelni motivációnkat a saját segítőkészségünket illetően.
