Kaliforniában nemrég a nemek közötti és egyéb bérkülönbségek visszaszorítása és a munkavállalók méltányosságának növelése érdekébentörvény kötelezi a munkáltakat, hogy nyilvánossá tegye alkalmazottai fizetését.
A bérek átláthatóságára vonatkozó jogszabályok támogatói szerint ez a fajta nyilvánosság elszámoltathatóságot teremt. A bérszakadékok orvoslása szerintük azzal kezdődik, hogy megértjük, mennyire drámaiak ezek a különbségek. Összességében a kép világos: az Egyesült Államokban a teljes munkaidőben dolgozó nők még mindig csak a férfiak keresetének 83%-át keresik. Ez a szám az elmúlt években alig változott, a fekete és a spanyolajkú nők pedig kevesebbet keresnek, mint a fehér nők. Más bérszakadékok például a fogyatékkal élő munkavállalók és az LMBTQ+ munkavállalók esetében is fennállnak.
Ezeket a különbségeket számos tényező okozza; például a nők karrierjét nagyobb valószínűséggel szakítják meg a gyermekgondozási feladatok. A nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak rosszabbul fizetett ágazatokban is. Egy másik tényező azonban az, hogy a vállalatok a munkavállalók bizonyos csoportjainak, köztük a nőknek – és különösen a színesbőrű nőknek – alacsonyabb fizetést tudnak kínálni, mint például a fehér férfiaknak.
A kutatások szerint a nők és a kisebbségi munkavállalók hajlamosak kevesebb pénzt kérni, amit ellensúlyozni lehetne, ha az álláshirdetésekben közzéteszik a bértartományokat.
A cégek teljes munkaerőállományának bérszínvonaláról készített pillanatképek ugyanakkor bizonyítékot szolgáltathatnak arra, hogy a munkavállalók különböző csoportjai hogyan fejlődnek a vállalatokon belül, és hogy van-e egyensúlyhiány.
Egy lépés a bérszakadékok felszámolása felé
Szakértők szerint bár a legújabb törvények közül sok már jó ideje készül, a munkaerőpiacon az elmúlt két évben uralkodó hangulat, valamint a mai fiatalabb munkavállalók elvárásai nyomást gyakoroltak a jogalkotókra, hogy cselekedjenek. Ezek a törvények némileg kiegyenlíthetik a foglalkoztatási feltételeket. Talán még az ilyen jogszabályok által nem érintett cégeket is arra ösztönözhetik, hogy kövessék példájukat. Mindennek ellenére a szabályok csak egy lépést jelentenek a bérszakadék problémájának megoldása felé, amely éppoly mélyen gyökerező, mint amilyen rendszerszintű.
Sok országban, köztük az Egyesült Államokban is, a bérek átláthatatlansága a munkaerőpiac egyik alapvető kulturális alaptétele. Ez viszont hagyományosan a munkaadóknak kedvez. Ez lehetővé tette a vállalatok számára, hogy a javadalmazást még az inflációval szemben is stagnálásban tartsák. Ugyanakkor megakadályozta, hogy az egyének referenciapontokhoz jussanak, amikor saját fizetésük igazságosságáról van szó.
Mivel a bérek titkosításának kultúrája alacsonyan tarthatja a vállalatok bérköltségeit, és mivel az átláthatósági törvények pereknek és bírságoknak tehetik ki a szervezeteket, sok üzleti vezető hagyományosan a bérek titokban tartása mellett érvel.
Néhány vállalatnak azonban már nincs választása a kérdésben. Daniel Zhao, a Glassdoor vezető közgazdásza, ami egy San Franciscóban székhellyel rendelkező vállalat, amely világszerte gyűjti és elemzi a vállalatok béradatait. A BBC-nek elmagyarázta, hogy a bérek átláthatóságára vonatkozó jogszabályok közelmúltbeli növekedése része annak a hosszú távú nyomáshullámnak, amely az átláthatóság – és ezáltal a méltányosság – fokozására irányul a munkaerőpiacon.
Szerinte ezt a tendenciát felgyorsította a technológia. Kiemeli az olyan fizetésmegosztó weboldalakat, mint a Glassdoor, amelyek iparágak, földrajzi területek és szolgálati idő szintjei között gyűjtik össze a munkavállalók adatait. Zhao szerint ezek a platformok „segítettek az átláthatóság elvárásának és kultúrájának kialakításában, különösen a ma munkába álló fiatalabb munkavállalók körében”.
Egyre nagyobb az igény a transzparencia iránt, ami a fizetéseket illeti
A jelenlegi munkaerőpiac dinamikája – alacsony munkanélküliség és munkaerőhiány számos iparágban – valószínűleg szintén hozzájárult a nagyobb átláthatóság iránti igényhez. A munkavállalók bátrabban merik vállalni a véleményüket, a vállalatoknak pedig keményebben kell dolgozniuk a tehetségek bevonzásáért. Pavlina Draganova, aki az Organise nevű, a bérek átláthatóságáért és a méltányos munkakörülményekért küzdő brit online platform munkatársa azt mondja, hogy a gazdasági környezettől függetlenül egyértelmű a bérek átláthatóságának fontossága.
„Az elmúlt évtizedekben egyre több bizonyíték van arra, hogy a bérek átláthatósága kulcsfontosságú eszköz lehet a nemek és a faji alapú bérszakadékok megszüntetésében. Így ez egyre vonzóbb lehetőség a jogalkotók számára”
– mondja.
Májusban például akadémikusok publikáltak egy tanulmányt, amelyben elemezték a 2006-ban Dániában hozott, a fizetések átláthatóságáról szóló jogszabály hatását. A törvény előírja, hogy a 35-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak nemek szerinti bontásban kell jelenteniük a béradatokat az olyan munkavállalói csoportok esetében, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy az egyén anonimitása védve legyen. Megállapították, hogy az új törvények által érintett vállalatoknál a nemek közötti bérszakadék a jogszabály hatására csökkent. Ezzel egy időben viszont a cégek nyereségessége nem változott. Kanadában és az Egyesült Királyságban végzett tanulmányok is hasonló következtetésekre jutottak.