Spagettiwestern
A ’60-as években találkozott Sergio Leonéval, amely ismeretség egész életére nagy hatással volt. Itt kezdődött el filmes karrierje, amely során először a ma spagettiwesternnek hívott darabok zenéjét készítette el.
Olyan filmek zenéje fűződik a nevéhez, mint az ”Egy maréknyi dollárért” vagy a „Volt egyszer egy Vadnyugat”, és még sokáig sorolhatnánk. A Morricone-féle filmzene olyan erősen meghatározóvá lett ezekkel a filmekkel kapcsolatban, hogy sokan a stílus sikerének is egyik kulcsfiguráját látják a zeneszerzőben.
Film és filmzene
Állítólag Sergio Leone és Morricone párosa a kezdeti nehézségek ellenére annyira összekovácsolódott, hogy a rendező a szokásosnál lényegesen nagyobb hangsúlyt helyezett a filmekben a zenei hatásra. Olyannyira a film alapjának tekintette, hogy gyakran a próbák alatt a már elkészült filmzenét játszották, hogy így segítsenek a szereplőknek ráhangolódni a film hangulatára.
Morricone maga is hatalmas hangsúlyt helyezett a film okozta benyomásaira, amelyet általában úgy próbált megragadni, hogy már a szövegkönyv első olvasásakor lejegyzetelte érzéseit, hangulatait, amelyeket megpróbált a filmzenében is visszaadni – mint tudjuk, óriási sikerrel. Pályája elejétől kezdve folyamatos elismerésben van része. Legnagyobb elismerései (a teljesség igénye nélkül):1965: Ezüst Szalag-díj: Egy maréknyi dollárért – legjobb filmzene
1982: César-díj jelölés: A profi – legjobb filmzene
1985: Ezüst Szalag-díj: Volt egyszer egy Amerika – legjobb filmzene
1988: Grammy-díj: Aki legyőzte Al Caponét – legjobb filmzenei album
1989: David di Donatello-díj: Cinema Paradiso – legjobb filmzene
1995: Arany Oroszlán-díj: Életműdíj
1999: David di Donatello-díj: Az óceánjáró zongorista legendája – legjobb filmzene
1999: Európa Film-díj: Életműdíj
2007: Oscar-díj: Életműdíj
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
