Ha már anya vagy, tudod, mennyi érzékeny téma van a gyerekneveléssel kapcsolatban. Már a terhesség és a szülés kapcsán is felmerülnek a vitát kiváltó kérdések, de az igazi háború csak ezután kezdődik: szoptatsz vagy tápszerrel etetsz? Hordozod vagy babakocsiztok? Ismerős? Akkor olvasd el, miért kellene elengedned a füled mellett a sok fölösleges jó tanácsot!
Nem elég, hogy szülés után egy nőnek a hormoningadozással, fájdalmakkal, kialvatlansággal is meg kell küzdenie, de egyből elkezdődik a harc a kórházi csecsemős nővérekkel („Mennyit eszik a baba?”), a védőnővel („Kicsit sárga a gyerek, ugye szopik rendesen?”), a gyerekorvossal („Ha sokat veszít a súlyából, akkor adjon tápszert, anyuka!”), és meglepő módon a többi anyukával is („Már ti is átalusszátok az éjszakát, ugye?”). Így ahelyett, hogy a kismama örülne a bébinek, elkezd rágódni, tépelődni, hogy mindent jól csinál-e. Háttérbe kerülnek az ösztönök, amik pedig sokszor jót súgnak, de nem merünk hinni nekik…
Top 10 mamapara
Hogy melyek a leggyakoribb dolgok, amik miatt lehet aggódni? Ha nem is mindegyiken, azért a háromnegyedén biztosan te is rágódtál az álmatlan, etetéstől etetésig tartó éjjeleken:
- Rendesen eszik a baba?
- Adjak cumit vagy ne?
- Eleget alszik? Hogyan altassam el?
- Miért sír ennyit? Hasfájós?
- Mi az a kötődő nevelés? Ha nincs rám kötve egész nap, rossz anya vagyok?
- Milyen oltást adassak be a választhatók közül?
- Velem aludjon vagy biztonságosabb a kiságyban?
- Mikor menjek vissza dolgozni?
- Szeretném a visszakapni a régi alakomat!
- Hisztis a gyerekem, elrontottam, elkényeztettem?
Amikor pedig végre kialakul egy egész jó napirend, és te is rutinosabb anyuka leszel, jön a folytatás. Mikor add bölcsibe? Hogyan szoktasd le a pelusról? Nem alszik el este 10 előtt… Onnantól, hogy szülővé válsz, mindig lesz okod aggódni, a kérdés az, hogy te hogyan éled meg! Elég önbizalommal veszed az akadályokat vagy folyton elbizonytalanodsz?
„A legtöbb probléma, ami kicsi gyerekeknél felmerül, átmeneti, pár hétig vagy hónapig tartó kellemetlenség, ami elmúlik. Persze, amikor a szülő benne van, végtelennek éli meg, pedig kétéves korig állandóan változnak a gyerekek és a szokásaik is” – mondja Vida Ágnes pszichológus.
– Néha elég lenne annyi, hogy egy rövid időre a szülő alkalmazkodjon a gyerekhez, például az evésben. Nem baj, ha egyfélét eszik szívesen, vagy sokat szopik éjjel, ha megfelelően fejlődik, nem sovány a baba.”
Örökre elrontottam?
Gyakran hiszik azt az anyukák, hogy egy rossz szokással örökre „elrontották” a gyereket. Ha például a szülés nem úgy alakul, ahogy szerették volna, komplikáció lép fel, esetleg nem tud rögtön szoptatni, akkor előfordulhat, hogy eleve nem elég magabiztosan éli meg a gyerekágyas időszakot, és utána is mindig lesz valami, ami elbizonytalanítja.
„Az első 5 év valóban nagyon fontos a gyerekek fejlődésében, de nem kell mereven ragaszkodnod a saját elvárásaidhoz, másokéhoz meg még annyira sem! – tanácsolja szakértőnk. Általában az a baj, hogy az anyukák felnagyítják a problémákat, emiatt sokkal nehezebb akadálynak tűnnek, mint amilyenek.
A fáradtság, a bizonytalanság, a tökéletesre törekvés mind összeadódik. Egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy szélsőségesen élik meg az olyan átmeneti problémákat, hogy a gyerekük későn alszik el, válogatós, hisztis vagy nem akar már szopizni. Mindig azt tartsd szem előtt, te mit szeretnél, mi neked és a babádnak a komfortos!
Ha vidám, mosolygós a babád, jól fejlődik, te pedig boldog vagy vele, akkor nem szabad azzal foglalkoznod, hogy mások mit tartanának jónak a neveléssel kapcsolatban. Higgy abban, hogy az anyukájaként te tudod a legjobban, mire van szüksége!”
A cikk a JátékNet támogatásával készült.