Nem elég, hogy szülés után egy nőnek a hormoningadozással, fájdalmakkal, kialvatlansággal is meg kell küzdenie, de egyből elkezdődik a harc a kórházi csecsemős nővérekkel („Mennyit eszik a baba?”), a védőnővel („Kicsit sárga a gyerek, ugye szopik rendesen?”), a gyerekorvossal („Ha sokat veszít a súlyából, akkor adjon tápszert, anyuka!”), és meglepő módon a többi anyukával is („Már ti is átalusszátok az éjszakát, ugye?”). Így ahelyett, hogy a kismama örülne a bébinek, elkezd rágódni, tépelődni, hogy mindent jól csinál-e. Háttérbe kerülnek az ösztönök, amik pedig sokszor jót súgnak, de nem merünk hinni nekik…
Top 10 mamapara
Hogy melyek a leggyakoribb dolgok, amik miatt lehet aggódni? Ha nem is mindegyiken, azért a háromnegyedén biztosan te is rágódtál az álmatlan, etetéstől etetésig tartó éjjeleken:
- Rendesen eszik a baba?
- Adjak cumit vagy ne?
- Eleget alszik? Hogyan altassam el?
- Miért sír ennyit? Hasfájós?
- Mi az a kötődő nevelés? Ha nincs rám kötve egész nap, rossz anya vagyok?
- Milyen oltást adassak be a választhatók közül?
- Velem aludjon vagy biztonságosabb a kiságyban?
- Mikor menjek vissza dolgozni?
- Szeretném a visszakapni a régi alakomat!
- Hisztis a gyerekem, elrontottam, elkényeztettem?
Amikor pedig végre kialakul egy egész jó napirend, és te is rutinosabb anyuka leszel, jön a folytatás. Mikor add bölcsibe? Hogyan szoktasd le a pelusról? Nem alszik el este 10 előtt… Onnantól, hogy szülővé válsz, mindig lesz okod aggódni, a kérdés az, hogy te hogyan éled meg! Elég önbizalommal veszed az akadályokat vagy folyton elbizonytalanodsz? Olvass még a témában
„A legtöbb probléma, ami kicsi gyerekeknél felmerül, átmeneti, pár hétig vagy hónapig tartó kellemetlenség, ami elmúlik. Persze, amikor a szülő benne van, végtelennek éli meg, pedig kétéves korig állandóan változnak a gyerekek és a szokásaik is” – mondja Vida Ágnes pszichológus.
