Kimerülten
Miután végighallgattam az egy órán – vagy órákon! – keresztül tartó ventillációt a főnővérként dolgozó feleségemtől, mindig odaveti a végén a kérdést, hogy nekem milyen napom volt. Én ekkor már annyira kimerültem mentálisan, hogy csak annyit mondok, hogy „jó” és kész. Ezért történt, hogy egy héttel később – anyámtól – tudta meg, hogy volt egy konfliktusom a cégnél és kiléptem. Amikor felháborodva kérdezte, hogy miért nem mondtam el, kénytelen voltam megkérdezni, hogy mégis mikor tettem volna?! A monológja után, amikor már szavakat formálni sincs erőm, mert leszívta minden energiámat a panaszkodásával…?
