Talán nincs olyan szülő, aki, miután gyermeke megkapta az autizmus diagnózist, ne tette volna fel magának legalább egyszer a kérdést: miért? Míg az önjelölt kanapétudósok gyakran népszerű, de tudományosan teljesen megalapozatlan elméletekkel állnak elő, az autizmust valójában nem az oltások, a feldolgozott élelmiszerek, de még csak nem is a korai képernyőidő okozza.
Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy olyan fejlődési állapot, amely nagymértékben változó tünetekkel járhat: beszéd-, kommunikációs nehézségek, ismétlődő viselkedések, érzékszervi túl- vagy alulérzékenység – ezek mind lehetnek az autizmus tünetei, hiszen az eltérő idegrendszeri eltérés minden érintett esetében másként mutatkozik meg.
Az, hogy mi okozza pontosan, komplex kérdés, hiszen számos tényező játszik szerepet együtt. Egy nemrég megjelent elemzésben Robert Klitzman pszichiáter részletezi, mit tudunk most az autizmus okairól, mi az, amit már kizárhattunk, és min érdemes dolgozni a jövőben. Olvass még a témában
4 dolog, amit olyan emberektől tanultam meg, akiket ki nem állhatok
Ezt hozza 2026. július 31. a numerológia szerint: önkifejezés és szívből jövő öröm
Ezt hozza 2026. augusztus 26. a numerológia szerint: bőség és belső erő
„A barátságunk vagy a gyerekem?” – Helyzetek, amikor a legjobb barátnő ki nem állhatja a gyerekeket
Genetikai tényezők: új mutációk és öröklődés
Az egyik legfontosabb, tudományosan megalapozott magyarázat az autizmus kialakulására a genetikai variánsok szerepe.
Sok esetben az autizmust nem „csak” a szülők génjei adják tovább – vannak úgynevezett „de novo” mutációk is, azaz olyan genetikai változások, amelyek az embrió fejlődése során keletkeznek, és egyik szülő germ-sejtjeiben sem szerepeltek.
Nem minden genetikai különbség vezet autizmushoz, de az ilyen mutációk növelik az esélyt. Egy elemzés szerint az autizmusos esetek körülbelül 30 %-ában játszhatnak szerepet ilyen új genetikai variánsok.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
