Amit csak később értettem meg
Ma, ha eszembe jut az a mondat, már nem sajnálom magam annyira miatta. Inkább az foglalkoztat, hogy mennyi mindent nem vettem észre, vagy talán éppen mennyi mindent nem akartam észrevenni, mert kényelmesebb volt a közös reggeli kávé, mint a kérdés, hogy tényleg ugyanazt szeretnénk-e. A törött fülű bögrét azóta is időnként megkeresem gondolatban a szekrényben, pedig tudom, hogy ott sincs már, elvitte, mint mindent, ami valóban az övé volt.
A cikk folytatódik, lapozz!
Következő cikkünkNői magány járvány, amitől nem a szinglik szenvednek, hanem azok, akik rossz kapcsolatban élnekA legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.





