Mérhető a határozottság a döntések meghozatala során?
A pszichológusok különféle eszközökkel rendelkeznek a határozatlanság mérésére, döntések vizsgálatára. Az egyik legelterjedtebb kérdőív – a Frost Indecisiveness Scale – arra kéri a résztvevőket, hogy egy állítássorozatot 1-től (egyáltalán nem értek egyet) 5-ig (teljesen egyetértek) értékeljenek. Ez a lista olyan mondatokat tartalmaz, mint:
- Próbálom halogatni a döntések meghozatalát
- Nehezen tervezem a szabadidőmet
- Gyakran aggódom, hogy rosszul választok
- Úgy tűnik, hogy a legapróbb dologban is lassan döntök
Ezzel a skálával a pszichológusok kimutatták, hogy a határozatlanság gyakran a perfekcionizmus eredménye. A perfekcionisták félnek a rossz döntéssel járó szégyentől vagy megbánástól – ezért halogatják a döntések meghozatalát, amíg nem érzik bizonyosnak, hogy helyesen cselekszenek. (És bizonyos esetekben persze egyszerűen soha nem érik el ezt a magabiztossági szintet.)
Az ezzel járó frusztráció a boldogság gátja lehet; Eric Rassin, a holland Erasmus Egyetem pszichológiaprofesszorának tanulmánya szerint általában minél magasabb pontszámot ér el valaki a fenti skálán, annál alacsonyabb lesz az élettel való elégedettségének mértéke. Ritkábban értenek egyet az olyan kijelentésekkel, mint például: „Az életkörülményeim kiválóak”, vagy „ha újra le tudnám élni az életem, szinte semmit nem változtatnék”. Olvass még a témában
