Nehezen hozol döntéseket? Azért lehet, mert okosabb vagy mint a többség!

Nehezen hozol döntéseket? Azért lehet, mert okosabb vagy mint a többség!

Címlap / Életmód / Lélek / Nehezen hozol döntéseket? Azért lehet, mert okosabb vagy mint a többség!

Mérhető a határozottság a döntések meghozatala során?

A pszichológusok különféle eszközökkel rendelkeznek a határozatlanság mérésére, döntések vizsgálatára. Az egyik legelterjedtebb kérdőív – a Frost Indecisiveness Scale – arra kéri a résztvevőket, hogy egy állítássorozatot 1-től (egyáltalán nem értek egyet) 5-ig (teljesen egyetértek) értékeljenek. Ez a lista olyan mondatokat tartalmaz, mint:

  • Próbálom halogatni a döntések meghozatalát
  • Nehezen tervezem a szabadidőmet
  • Gyakran aggódom, hogy rosszul választok
  • Úgy tűnik, hogy a legapróbb dologban is lassan döntök

Ezzel a skálával a pszichológusok kimutatták, hogy a határozatlanság gyakran a perfekcionizmus eredménye. A perfekcionisták félnek a rossz döntéssel járó szégyentől vagy megbánástól – ezért halogatják a döntések meghozatalát, amíg nem érzik bizonyosnak, hogy helyesen cselekszenek. (És bizonyos esetekben persze egyszerűen soha nem érik el ezt a magabiztossági szintet.)

Az ezzel járó frusztráció a boldogság gátja lehet; Eric Rassin, a holland Erasmus Egyetem pszichológiaprofesszorának tanulmánya szerint általában minél magasabb pontszámot ér el valaki a fenti skálán, annál alacsonyabb lesz az élettel való elégedettségének mértéke. Ritkábban értenek egyet az olyan kijelentésekkel, mint például: „Az életkörülményeim kiválóak”, vagy „ha újra le tudnám élni az életem, szinte semmit nem változtatnék”.

Inside Creative House/istockphoto.com

Egy másik megközelítés a döntéshozatal vizsgálata során

Ezen eredmények alapján a határozatlanság teljesen nemkívánatos tulajdonságnak tűnik. A legújabb kutatások azonban azt sugallják, mindennek megvan a maga előnye is, mivel megvédi az embereket néhány fontos kognitív torzítástól. Ezen előnyök bizonyítéka Jana-Maria Hohnsbehn doktori kutató és Iris Schneider, a TU Dresden (Technische Universität Dresden) szociálpszichológia professzora nemrégiben megjelent tanulmánya.

A Frost Indecisiveness Scale helyett Hohnsbehn és Schneider az „ambivalencia-jellemző” mérőszámára összpontosított, amely konkrétabban a valaki megítélésének és döntéshozatalának (vagy ezek hiányának) hátterében álló gondolatokat és érzéseket vizsgálja. Például arra kérik az embereket, hogy értékeljék az olyan kijelentéseket, mint:

  • Gondolataim gyakran ellentmondásosak
  • Gyakran úgy érzem, hogy egy probléma két oldala között nem tudok választani
  • Néha, amikor egy témára gondolok, szinte olyan érzésem van, mintha fizikailag egyik oldalról a másikra váltanék

„Ha ezek az állítások visszhangra találnak bennünk, akkor valószínűleg magas az ambivalencia-jellemzőnk“

– mondja Hohnsbehn.

Ahogy az várható is, azoknak, akiknek magas az ambivalencia-jellemzője, hosszabb időbe telik a döntéshozatal. De Hohnsbehn és Schneider úgy találta, hogy ők is kevésbé hajlamosak az elfogultságra, amikor végül döntést hoznak.

Például egy kísérletben arra kérte a résztvevőket, hogy olvassanak el egy sor forgatókönyvet, mint például:

Találkozol egy emberrel, és szeretnéd megtudni, hogy introvertált vagy extrovertált. Azt hiszed, hogy az illető extrovertált. Az alábbi két kérdés közül melyiket tennéd fel neki?

  • Szereted egyedül tölteni az idődet otthon?
  • Szeretsz bulikba járni?

Sokan a második kérdést választják, de ez a megerősítési elfogultság jele – a kérdező csak azt az információt keresi, amely megegyezik a feltételezésével, nem pedig arra törekszik, hogy bizonyítékot keressen arra, hogy tévedhet. Hohnsbehn és munkatársai azt találták, hogy azok az emberek, akiknél magas az ambivalencia-jellemzője van, kevésbé valószínű, hogy a második kérdést teszik fel. Ehelyett úgy döntenek, hogy nem a feltételezésük mentén indulnak el, hanem megbizonyosodnak arról, hogy rendelkeznek-e a helyes válaszhoz szükséges információkkal.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást