Oxigénhiányt jelezhet, ha a csöppség nehezen szopik, kezét vagy lábát görcs húzza össze, vagy épp ellenkezőleg; tagjai ernyedten lógnak, illetve, ha ezek mozgatása nehéz és fájdalmas. Hathetes korában a legtöbb egészséges baba felemeli, forgatja a fejét, néhány héttel később a hasára fordul, fél éves kora körül kúsznak, felülnek, majd mászni kezdenek – gyanús lehet, ha késnek, vagy kimaradnak a mozgásfejlődés egyes szakaszai.
Az oxigénhiányon kívül jelentős kockázatot rejtenek magukban az elhúzódó szülés során elszenvedett mechanikai sérülések, vagy a baba vérnyomásának csökkenése– ezek a tényezők ugyanis agyvérzést okozhatnak, ami a pici értelmi és mozgásfejlődését nagymértékben hátráltathatja.
Neves autizmus-kutatók- köztük David Amaral és Irva Hertz-Picciotto vizsgálatai nyomán az is kiderült, hogy azoknál a babáknál, akiknek világrajövetelét sürgősségi- tehát komplikációk miatt szükségessé váló – császármetszés, elhúzódó, nehéz szülés, idő előtti burokrepedés, esetleg méhűri fertőzés nehezítette, gyakrabban alakul ki autizmus, sőt! Ha mindez még nem volna elég, egy túlságosan hosszú, bonyodalmas szülés során Te magad is megsérülhetsz; például, a hüvely és a gát sérülései nyomán inkontinencia (a vizelet vagy a széklet visszatartás képtelensége) alakulhat ki. Olvass még a témában
Ha mindezek után a császármetszésen töröd a fejed, tévúton jársz! A császármetszés egy rendkívül komoly műtét, amelyre csak akkor kerülhet sor, ha a mama vagy a baba élete veszélyben van, illetve, ha a pici más módon nem születhet meg – például azért, mert édesanyjának túl szűk a medencéje. A beavatkozásnak számos szövődménye lehet; a lokális gyulladásoktól kezdve az egész szervezetre kiterjedő fertőzésen (szepszis) át a következő terhességek és szülések veszélyeztetéséig.