El sem lehet mondani, hogy milyen borzalmak történnek Ukrajnában. Rengeteg szenvedés, emberi tragédiák, aggasztó hírek – ezekkel nap mint nap szembesülünk. De mi van akkor, ha valaki éppen most van a legmélyebben lelkileg és amiatt érzi rosszul magát, hogy annak ellenére, hogy biztonságban van, depressziós?
A cikk megírását egy Twitter-bejegyzés inspirálta, amit Lori Gottlieb, amerikai pszichoterapeuta és író tett közzé még március elején. Ebben egy páciense történetét osztotta meg pár mondatban:
- Páciens: Nem kellene ennyire depressziósnak lennem. Úgy értem, Ukrajnában emberek halnak meg, én pedig szerencsére biztonságban vagyok.
- Lori: Előfordulhat, hogy éppen háború zajlik *és* depressziós is vagy?
- Páciens (sírva): Ó. Ez eszembe sem jutott.
Patient: I really shouldn’t feel so depressed. I mean, people are dying in Ukraine but I’m lucky to be safe.
— Lori Gottlieb (@LoriGottlieb1) March 1, 2022
Me: Can there be a war *and* you feel depressed?
Patient (crying): Oh. I never considered that.
Valószínűleg nagyon sok embernek hasonló dolgok is kavarogtak a fejében, de ez nem véletlen. A pszichoterapeuta viszont több olyan fontos dolgot is kiemel, amik segíthetnek abban, hogy ne érezd azért rosszul magad, mert rosszul vagy.
Menjünk egy kicsit vissza az időben
Két éve annak, hogy berobbant a koronavírus, ami az élet minden területére hatással volt, így nem meglepő, ha valakit szorongással, depresszióval, vagy egyéb mentális problémával diagnosztizáltak. Az sem véletlen, hogy a legtöbb ember, akinél korábban is fennálltak ezek a problémák, még rosszabbul érezte magát, vagy visszaesett. Egy hatalmas triggerpont volt a járvány ilyen szempontból. Arról nem is beszélve, hogy a poszt-covid mentális tüneteivel is sokan fordultak azóta szakemberhez. Megteltek a magánrendelők, most pedig ott tartunk, hogy sokan új pácienseket sem tudnak fogadni, annyian keresik fel őket.
A két év alatt ugyanis a legtöbbünknek volt olyan időszaka, amikor tényleg egyetlen utolsó csepp kellett volna ahhoz, hogy teljesen összeomoljon, vagy akár össze is omlott. Az életveszély, félelem, a megszokott rutin felborulása, a távolságtartás, a gyász mind felőrölték az idegeinket. Sokan elvesztették a reményt, felőrölte őket az aggodalom vagy a bezártság. És még vége sem lett a járványnak, jött az újabb vészhelyzet, ráadásul közvetlenül a szomszédunkban.
A támadások
Az Ukrajnát ért támadások hasonló hatással vannak a mentális egészségre, mint a vírus. Megjelenhet, felerősödhet a szorongás, a depresszió, a PTSD és minden egyéb probléma. Ezekre pedig sajnos nincs gyors, azonnal ható megoldás, hiába szed valaki gyógyszert, vagy veti be az összes trükköt, amit eddig a témában olvasott. Itt jutunk el oda, hogy mi van akkor, ha valaki alapvetően nincs jó lelkiállapotban? Tényleg rosszul kell éreznie magát azért, mert mentális problémával küzd? A szakembernek erre is van megnyugtató tanácsa.
Mit érdemes szem előtt tartani?
Gottlieb szerint nem szabad minimalizálni a saját fájdalmadat azért, mert nem gondolod, hogy van létjogosultsága más problémával szemben. Hozzáteszi, hogy azzal, hogy azt tettedet, hogy jól vagy, csak tovább erősíted a szenvedést.
„Ne állíts fel sorrendet a fájdalmak között…beszélj róluk.”
– tanácsolja.
Nincs hierarchia a fájdalmak világában, az egyik nem zárja ki a másikat és nem is lehet őket összehasonlítani. A terapeuta másik fontos tanácsa pedig, hogy nyílj meg – bárkinek, akiben megbízol, akár barát, családtag, vagy a terapeutád – és mondd el, mit érzel. Ez azért is ajánlott, mert kicsit talán megnyugszol attól, hogy nevén nevezed az érzéseidet, megosztod másokkal a problémáidat, illetve más nézőpontokat is megismersz, amik segíthetnek a javulásban. Természetesen súlyosabb esetben elengedhetetlen a terápia és a pszichiáter felkeresése is, hiszen vannak olyan problémák, amiket ezek kombinációjával lehet a leghatékonyabban kezelni. De a legfontosabb, hogy soha ne érezd rosszul magad amiatt, hogy rosszul vagy.
Na és a hála?
A cikk írása közben eszembe jutott a hála, ami ennek a lekicsinylő összehasonlításnak segíthet véget vetni. A hála gyakorlása bizonyítottan segíthet a mentális problémák leküzdésében, ugyanakkor ez egy pozitív érzés, ami egyáltalán nem egyenlő a fájdalmak kisebbítésével. Hozzájárulhat a jobb lelkiállapot megteremtéséhez, az általános jólléthez. Ez nem egy ezoterikus mendemonda, hanem tudományosan alátámasztott tény.
Ahelyett tehát, hogy magadat ostoroznád, inkább emeld ki azokat a dolgokat, amiért hálás vagy. Leírhatod őket, kimondhatod, de akár fejben is összeállíthatsz egy listát, vagy az is elég, ha arra a személyre gondolsz, akinek köszönetet mondanál és magadban, csendben fejezed ki az érzéseidet. Ettől függetlenül a problémád valós és a szenvedés, fájdalom is az, csak mellettük sorakozik minden és mindenki, ami/aki megnyugtat, boldoggá tesz és segíthet abban, hogy tovább haladj az utadon. Ahogy pedig Gottlieb is írta, nem zárja ki egymást többféle fájdalom, de a fájdalom és a hála is megfér egymás mellett szerintem.