„Majd ne gyere sírva hozzám”
Ha nem hozzád, hát kihez mehetne a fájdalmával? Ez a mondat fájó csapás lehet a gyermek érzelmi kifejezőkészségére. A gyermek úgy érezheti, hogy szükségtelen segítséget kérnie, vagy hogy a problémái nem számítanak. Az ilyen kijelentések arra ösztönzik, hogy elfojtsa vagy megkérdőjelezze érzéseit, ami hosszú távon érzelmi izolációhoz vezethet.
Ahelyett, hogy elutasítanád a segítségkérését, egy pozitívabb megközelítés lehetne: „Most ideges vagyok, de ha megnyugodtam, beszélhetünk róla és megoldjuk együtt.”
