Van valami megfoghatatlan hasonlóság a könyvek és az utazások között. Mindkettő olyan kaput mutat a külvilágra, amin keresztül átlépve belül is történik valami velünk.
… és ahogy egy regényt sem tudunk kétszer ugyanúgy elolvasni, úgy egy úti célt sem tudunk kétszer ugyanúgy átélni. Ugyanazt a könyvet másképp olvasod huszonévesen, mint ötven felett és ugyanazt a várost másként látod, ha épp szerelmes vagy, ha gyászolod valakidet, vagy ha éppen önmagadat keresed benne.
Biztosan neked is van olyan könyved, amit évekkel később újra a kezedbe vettél és nagyon mást jelentett második alkalommal, mint egykor régen. Az élettapasztalataid, az örömeid, a veszteségeid mind ott bújtak a lapok között, és hirtelen olyan mondatok szúrtak szemet, amelyek felett korábban könnyedén átsiklottál. Másodszor a történet új rétegei tárultak fel előtted, egyszerűen azért, mert benned is új rétegek nyíltak meg. Olvass még a témában
Válassz egy ajtót a képről, megmondom ki vagy! Személyiségteszt
Adrien Brody családja Magyarországról menekült Amerikába – A brutalista előttük is tiszteleg
A világ 5 legszebb vízi barlangja – Élőben is látnod kell őket!
„Apám borzasztó volt, de anyám is, amiért elnézte” – A rossz gyerekkor nemcsak az egyik szülő hibája
Pont így van ez az utazással is
Egy népszerű mediterrán város nyáron zsúfoltnak, fárasztónak tűnhet, szinte le is meríthet, ahelyett, hogy feltöltene, de ha ugyanide egy őszi hétköznapon térsz vissza, a hely hirtelen bensőségessé, szinte csendessé és varázslatossá válik. Ugyanígy egy híres látnivaló főszezonban inkább idegőrlő sorban állást hozhat, egy korai hajnali órán viszont olyan személyes élményt tartogathat, mintha csak és kizárólag neked mesélné el a titkait.
Nem a város változott meg, hanem az, ahogyan és amikor érkeztél – akárcsak egy könyv esetében. Nem mindegy, hogy figyelemelterelés, feszültségoldás vagy kötelező jelleg miatt olvasol, esetleg azért, mert erre vártál egész délután.
