Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nagyon nehezen válok meg egy-egy szeretett tárgyamtól, mert mindegyikhez köt valamilyen jó emlék. Éppen ezért kisebb dobozokban tárolom őket – és őszintén szólva gyakran nem is tudom, hogy mit rejt a doboz. Ezzel szemben a vőlegényem pillanatok alatt képes kiselejtezni a gardróbját és lelkiismeret-furdalás nélkül dobja ki a szemétbe, vagy adja tovább a ruháit, hangszerét vagy bármilyen felszerelését.
Mint kiderült, mindenkinek van egy-egy rendszerező személyisége függetlenül attól, hogy a minimalizmus vagy a maximalizmus áll hozzá közelebb. Ebben az esetben ugyanis nem a mennyiség számít, hanem az, milyen módon viszonyulunk a dolgainkhoz. Ezek alapján kétféle rendszerező személyiség létezik: a tartogatók és a kidobók.
Mit kell tudni a tartogatókról?
A tartogatók nehezen válnak meg a tárgyaiktól, pontosabban ragaszkodnak hozzájuk. Gyakran nem tudják eldönteni, hogy mi lenne a jó döntés a selejtezés közben. Az ambivalencia miatt annyira összetett feladat a szelektálás, hiszen esetükben nehéz megválni valamitől, még akkor is, ha a tárgy megtartása negatívan hat az otthon funkcionalitására. A ragaszkodás hatására úgy érzik, ők irányítanak, azonban inkább elveszítik az irányítást előbb-utóbb a sok-sok felesleges holmi felett. Olvass még a témában
Íme néhány jel, hogy te is ebbe a csoportba tartozol:
- a múltban ragadtál: mély szentimentális érzések kötnek a dolgaidhoz
- félsz, hogy mi fog történni, ha megválsz valamitől: lehet, hogy úgy próbálod magadat a jövő megjósolhatatlan eseményeire felkészíteni, hogy mindent elraktározol, vagy nem szeretnél később újat venni az adott tárgyból, ezért a biztonság kedvéért megtartod
- bűntudatod van: elképzelhető, hogy egy ajándékot vagy értékes tárgyat azért tartasz meg, mert rosszul éreznéd magadat, ha kidobnád/ továbbadnád másnak
