Mindenkinek van egy-egy rendszerező típusa – még ha ez nem is minden esetben észrevehető.
Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nagyon nehezen válok meg egy-egy szeretett tárgyamtól, mert mindegyikhez köt valamilyen jó emlék. Éppen ezért kisebb dobozokban tárolom őket – és őszintén szólva gyakran nem is tudom, hogy mit rejt a doboz. Ezzel szemben a vőlegényem pillanatok alatt képes kiselejtezni a gardróbját és lelkiismeret-furdalás nélkül dobja ki a szemétbe, vagy adja tovább a ruháit, hangszerét vagy bármilyen felszerelését.
Mint kiderült, mindenkinek van egy-egy rendszerező személyisége függetlenül attól, hogy a minimalizmus vagy a maximalizmus áll hozzá közelebb. Ebben az esetben ugyanis nem a mennyiség számít, hanem az, milyen módon viszonyulunk a dolgainkhoz. Ezek alapján kétféle rendszerező személyiség létezik: a tartogatók és a kidobók.
Mit kell tudni a tartogatókról?
A tartogatók nehezen válnak meg a tárgyaiktól, pontosabban ragaszkodnak hozzájuk. Gyakran nem tudják eldönteni, hogy mi lenne a jó döntés a selejtezés közben. Az ambivalencia miatt annyira összetett feladat a szelektálás, hiszen esetükben nehéz megválni valamitől, még akkor is, ha a tárgy megtartása negatívan hat az otthon funkcionalitására. A ragaszkodás hatására úgy érzik, ők irányítanak, azonban inkább elveszítik az irányítást előbb-utóbb a sok-sok felesleges holmi felett.
Íme néhány jel, hogy te is ebbe a csoportba tartozol:
- a múltban ragadtál: mély szentimentális érzések kötnek a dolgaidhoz
- félsz, hogy mi fog történni, ha megválsz valamitől: lehet, hogy úgy próbálod magadat a jövő megjósolhatatlan eseményeire felkészíteni, hogy mindent elraktározol, vagy nem szeretnél később újat venni az adott tárgyból, ezért a biztonság kedvéért megtartod
- bűntudatod van: elképzelhető, hogy egy ajándékot vagy értékes tárgyat azért tartasz meg, mert rosszul éreznéd magadat, ha kidobnád/ továbbadnád másnak
Mi a helyzet a kidobó rendszerező személyiséggel?
Ők könnyebben megválnak a holmijuktól, azonban a szorongás és az ambivalencia rájuk is jellemző. A raktárazókhoz hasonlóan ők is idegesek a válogatás során, de mivel szerintük jobb túlesni a rendszerezésen, ezért nem lamentálnak annyit, inkább gyorsan cselekednek és megválnak a tárgyaiktól. Ennek eredménye viszont később lehet az is, hogy ismét megvásárolnak egy olyan eszközt, amit korábban kihasználatlanság miatt leselejteztek.
Ezek jelzik, ha te is ebbe a csoportba tartozol:
- ha megválsz valamitől, azonnal megkönnyebbülést érzel, hiszen végre enyhül a rendetlenség által okozott stressz és lekerül egy teher a válladról
- nem biztos, hogy sokkal jártasabb vagy a rendszerezésben, mint azok, akik raktároznak, ugyanis előfordul, hogy túl kevés holmid marad végül
- hajlamos vagy meggondolatlanul cselekedni és idő előtt megválni néhány olyan holmitól, aminek később is hasznát vennéd, ezért volt már, hogy hónapokkal később újat vettél belőle
- néha úgy érzed, hogy nem vagy elég átgondolt a válogatás során és nem szeretnél az esetlegesen felszínre törő negatív érzésekkel gondolkodni pakolás közben
Természetesen nem kell véresen komolyan venned az itt leírtakat, de mégis, szerintem van valami a leírásokban. Te melyik szelektáló típusba sorolnád magadat?