Életmódváltás
A középiskolában és az egyetemen még tarisznyás hippi voltam, aki meg akarta váltani a világot, most meg – 35 évesen – egy multinál vagyok törtető, kiskosztümös középvezető és imádom. A tizenéves önmagam leköpné a jelenlegi énem, mert mindent képviselek, amit akkoriban lenéztem, de ez van. Jól érzem magam, mint boss bitch.
Soha
62 éves elmúltam és még mindig nem tudom, mi az életcélom. Van egy fiam, de róla semmiképpen nem mondhatom, hogy életem fő műve. (Vagy ha mégis ő az, akkor az elkeserítő, ugyanis éppen börtönben ül csalásért, lopásért és zsarolásért.) Csak olyan munkáim voltak, amikben nem volt semmi jutalmazó, voltam titkárnő, recepciós, asszisztens, semmi egetrengető. Lehet, hogy nem mindenkinek van kifejezett életcélja és csak sodródik az életben.
