Életmód / Család

Miért ne válassz soha szaporítótól házi kedvencet?

Amikor háziállatot vásárolunk, akkor nem néhány napra, hanem bizony hosszú évekre választunk magunk mellé társat. Sokan azonban ekkor is csak arra tudnak igazán koncentrálni, hogy minél olcsóbb legyen a beszerzés; ez azonban gyakran irányítja a felelőtlen vásárlót a szaporítóhoz.

Szaporítók kontra tenyésztők

Alapvető különbség a szaporítók és a tenyésztők között, hogy előbbiek kizárólag a pénz végett foglalkoznak az állatokkal, tehát igyekeznek, hogy a legminimálisabb befektetéssel a legnagyobb hasznot érjék el.
Ezzel szemben a tenyésztők törekednek a minőségi vérvonalra, kiszűrik a betegségeket, gondoskodnak a megfelelő oltásokról, óvintézkedésekről, és bár gyakran kérnek el magas árat a kisállatokért, garantálják, hogy azok problémamentesen fognak felnövekedni.

Embertelen körülmények

A legnagyobb ok, amiért a szaporítókat el kell kerülnünk, az az, hogy mind a felnőtt egyedeket, mind a kiskutyákat gyakran embertelen körülmények között tartják. Nem ritka, hogy a nőstény állatok állandóan vemhesek, vagy éppen kiskutyáik vannak, egyfajta „szülőgépként” tekintenek rájuk.
Ennek eredménye természetesen az, hogy az anyaállatnak nincs ideje felgyógyulni, s ez nem csak rajta, hanem a kiskutyákon is meg fog látszani.

Beteg kisállatok

A túlszaporított alomból származó kisállatoknak egyébként is gyengébb az immunrendszerük, s erre csak rátesz egy lapáttal, hogy gyakran már a születésük körülményei is borzasztónak bizonyulnak.
Sajnos gyakori a beltenyészet is, akárcsak az, hogy az egyes fajtákra jellemző betegségeket a szaporítók nem szűrték ki. Így bár látszólag a beszerzési áron spórolunk, a haszonnak valószínűleg a tripláját kifizetjük majd, mikor elvisszük állatorvosnak időközben megszeretett kis kedvencünket.

A figyelem hiánya

Bár nem minden szaporító viselkedik kegyetlenül nevelt kisállataival, ténylegesen vannak olyan helyek, amik jóformán gyárként üzemelnek, az állatoknak nincs lehetőségük mozogni sem, nemhogy szocializálódni. Annyi kisállattal, amennyi születik a szaporítóknál, esély sincs arra, hogy minden állatra egyforma figyelmet fordítsanak.
Ha csak a kutyákat vesszük például, a kölyköknek már a harmadik-negyedik héten is alapvetően fontos tudnivalókat lehet megtanítani, amik végett megfelelő társak lehetnek majd a későbbiekben. A figyelem és a szocializáció a szaporítóknál nem adott, mi több, a szakértelem is hiányzik. Ez pedig azt jelenti, hogy kedvencünk nem csupán beteg lehet, hanem személyiségében is csorbát szenvedhet.

Olvastad már?  Fehér csíkok a csirkemellen: ezt jobb ha tudod róla!

Nem olcsó mulatság

Egy testileg és lelkileg egészséges állatot felnevelni nem olcsó mulatság, s nem ritkán a tenyésztők egyáltalán nem nyernek sokat az almokon, még ha ez első hallásra úgy is tűnik.
A fedeztetés, a törzskönyvek beszerzése, az oltások, az állatorvos kifizetése mellett ott van a rengeteg idő, ami az állatok neveléséhez kötődik, s természetesen a minőségi táplálék, ami szintén nem hiányozhat a sorból. Ha ezeket összeadjuk, jól látszik, hogy egy felelős tenyésztőnek alig marad a zsebében valami, miután túlad szeretett kölykein.

Még egy nyomós indok

Újabb nyomós érv a szaporítók ellen, hogy az általuk nevelt kölykök gyakran menhelyen kötnek ki. A nyakukon maradt állatokat, egyszerűen eldobják maguktól, lemondanak a nevelésükről. De nem ritka az se, hogy az új gazdik nem tudják fedezni az állatorvos költségeit, vagy képtelenek nevelni az egyébként is hátránnyal induló kölyköt, hiszen annak nem volt lehetősége megtanulni az alapokat.
A végeredmény ugyanaz: menhely, vagy altatás. Ha nem tudunk kiadni akkora összeget a kezdetekkor, hogy biztos helyről vásároljuk meg házi kedvencünket, akkor inkább válasszuk egy strapabíró keverék egyedet. Így legalább nem támogatjuk azokat a szaporítókat, akik csupán eszközként tekintenek az édes kölykökre, s magunknak is rengeteg felesleges hercehurcát spórolhatunk meg.

Olvastad már?  A tudósok szerint a macskás nők sokkal jobb egészségnek örvendenek