Kívülről úgy tűnhet, hogy a másik fél távolságtartó, érzelmileg zárkózott vagy egyszerűen csak nem vágyik úgy a közelségre, ahogy mi, valójában azonban legtöbbször nem az erre való igény, illetve vágy hiányzik, hanem a képesség.
Egy szexshopban való nézelődés és egy dildo beszerzése nem jelent kockázatot, az intim pillanatok megélése azonban annál inkább. Mai írásunkban arról lesz szó, hogy mi befolyásolja az erre való képességünket.
A korai mintáink, avagy hogyan kapcsolódtunk a szüleinkkel?
Az intimitásra való képesség nem velünk születik, hanem a gyermekkorunk során alakul ki az alapján, hogy milyen a kapcsolatunk a szüleinkkel. Az ekkor szerzett tapasztalataink befolyásolják, hogy felnőttként hogyan fogunk tudni kapcsolódni másokhoz.
Mindannyian az első éveinkben tanuljuk meg azt, hogy mit jelent kapcsolatban lenni egy másik emberrel. Ha a szülőnk elérhető számunkra, mindig szeretetteljes és kiszámíthatóan viselkedik, akkor megtanuljuk, hogy a közelség és a másikkal való kapcsolat biztonságos. Ez esetben egészségesen fogunk tudni kapcsolódni.
Ha azonban a szülőnk érzelmileg távolságtartó, kiszámíthatatlan, túlkontrolláló vagy elutasító velünk, akkor az lesz a korai tapasztalatunk, hogy a közelség néha fájdalmas is lehet. Ilyenkor a szeretethez szorongás is társul, és az a program alakul ki bennünk, hogy ha valakit közel engedünk, akkor megsebezhet.
A kitárulkozástól, sebezhetőségtől való félelem
A sebezhetőségtől való félelem szinte mindannyiunkban ott él, ha valaha csalódtunk, ha szerettünk, de nem szerettek viszont, vagy ha egy kapcsolaton belül sérültünk, mert például szakítottak velünk.
Az ezzel kapcsolatos félelem különösen erős azokban, akik gyerekként azt tapasztalták, hogy a fájdalmukat, érzelmeiket nem fogadták el, lekicsinyítették, invalidálták, vagy azt éreztették velük, hogy érezni gyengeség. Ez főleg férfiakra jellemző, éppen ezért sokan felnőttkorban is úgy élnek, hogy nem merik kifejezni az érzéseiket, mert attól tartanak, hogy visszautasítják őket.
Ez a fajta védekezés sok esetben egy láthatatlan páncéllá válik, ami megóv minket a fájdalomtól, ugyanis elzár attól is, hogy átadjuk magunkat egy érzésnek és boldogok legyünk.
A bizalom kialakulásához idő kell
Az intimitás csak abban a kapcsolatban tud kialakulni, ahol van bizalom, ez azonban nem egyik napról a másikra születik meg, hanem idővel, lépésről lépésre épül fel, miután rendszeresen megéljük, hogy a másik megbízható, figyel ránk és nem él vissza azzal, hogy nyitunk felé.
Látható tehát, hogy az intimitásra való képességet a korai mintáink és a szüleinkkel való kapcsolatunk befolyásolja. Jó hír azonban, hogy az intimitás tanulható, még pedig úgy, hogy ránézünk a múltunkban szerzett sebekre, és dolgozunk azon, hogy begyógyítsuk őket.
