Már gyerekkoromban is mérhetetlenül szomorúnak találtam ezt a mesét, és nemrég, mikor felnőttként végignéztem, nem is bírtam ki sírás nélkül. A kis Tappancs, családjának utolsó leszármazottja előbb elveszíti az anyukáját, majd kis társaival együtt nehéz útra indul.
Bár a történet vége pozitív, és a kis árvák is megmenekülnek, hiába minden pozitív fordulat és átmeneti siker, mert annyira borzasztó tragédiát hordoz magával ez a parányi csapat.
Felnőttként, amikor az ember már érti és tudja, hogy egy-egy családtag elvesztése után is lehet teljes életet élni, de a hiányt már soha semmi nem fogja betölteni, még fájdalmasabb végignézni ezt a mesét.